Sem a direktornak, sem munkatársainak nem szokatlan, hogy munkájukat elismerik, legutóbb 2018-ban az Év tájháza címet érdemelték ki.
– Azért jelentett az a díj külön örömet, mivel 2016 és 2018 között felújítottuk a tájházunkat – vallotta be Gajdos-Frank Katalin, megjegyezve, hogy ezzel újabb két kiállítótérrel, a kamrával és a présházzal gazdagodott a múzeum. Ekkor hozták rendbe az utcáról nem sejthető tágas kertet, ahol csaknem háromszáz embernek jut hely a rendezvényeken, s ott kapott otthont a Kinder Museum. – A járvány alatt különösen fontos volt nekünk a kert, ahol megtarthattuk a zárt térbe tervezett programjainkat – magyarázta az igazgató, aki fontosnak tartja az állandó programokat, mert a folyamatos megújulás, az élő múzeum szellemiségét tükrözik.

Fotó: Bach Máté
Az élő múzeummal kapcsolatban Gajdos-Frank Katalin elmondta, hogy annak egyik fontos ismérve a látogatói érdeklődés, amire nem lehet panaszuk. A budaörsi oktatási intézményekkel szoros a kapcsolatuk, mivel a városban szinte kivétel nélkül minden óvodában és iskolában tanítanak németet, s természetesen német nemzetiségi iskola és óvoda szintén működik. A helybéli diákok mellett számosan érkeznek Budapestről szervezett csoportokkal.

– Az Andrássy Egyetemen írtam a doktorimat, ahol sokakkal megismerkedtem, akik német nemzetiségi témában kutattak. Rájuk gondolva néhány éve szabadegyetemi előadásokat indítottunk, főleg doktoranduszhallgatóknak, de természetesen az érdeklődőknek is. Ennek köszönhetően az óvodások, általános iskolások mellett gimnazisták és egyetemi hallgatók szintén jönnek – árulta el a direktor, hozzáfűzve: az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem a járványt megelőzően éveken keresztül náluk tartotta nyári egyetemi kurzusát, illetve az ELTE germanisztika szakosai rendszeresen járnak projektnapjaikra.
A nagyközönséget pedig évről évre időszaki kiállításokkal csalogatják magukhoz.
Tegyünk egy röpke időutazást a múltba. 1980-ban határozta el a város akkori vezetése a budaörsiek hatására, hogy legyen helytörténeti gyűjtemény. A Hazafias Népfront bizottsága körlevélben fordult a helybeliekhez, hogy adományozzák a leendő gyűjteménynek múltból megörökölt családi tárgyaikat. E tárgyakból több kiállítást rendeztek, mígnem 1987-ben megkapták a múzeumi engedélyt, s beköltöztek az egykori Wéber-házba, amely mai napig az otthonuk. 2004-től a gyűjtemény fenntartója a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat. Időközben a múzeum a német tájházak országos központja lett, ezért 2009-ben felvette Bleyer Jakab nevét. Azét, aki 1911-ben megalapította a Germanisztikai Intézetet, 1915-től pedig a magyarországi német kisebbség irányítója volt, és tevőlegesen részt vett a Tanácsköztársaság megbuktatásában, majd a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere lett, 1926-tól pedig konzervatív országgyűlési képviselőként dolgozott.