Dessewffy Aurél arisztokrata családba született 1808. július 27-én Dessewffy József (1771–1843) és Sztáray Eleonóra (1780–1849) gyermekeként.
Az 1839-40-es országgyűlésen kormánypárti beszédeivel feltűnve lett a magyar politikai élet egyik legfontosabb szereplője. 1841-ben a kormány által támogatott, nyugat-európai tapasztalatokkal rendelkező Dessewffy az ugyanebben az évben még liberális újságként induló Világ című lap első számú publicistája és legfontosabb embere lesz. Dessewffy X. Y. Z. név alatt publikált a lapban. Legfontosabb törekvése a konzervatív nézetek képviselete volt, folyamatos polémiában Kossuth Lajossal és az ő 1841. januárjában induló, rendkívül népszerű Pesti Hírlapjával. Dessewffy egyébként már Zemplén megye 1832-es követválasztásán is szembekerült Kossuth Lajossal, ahol az utóbbi kerekedett felül. Dessewffy cikkeinek sorát, 1841. végén X. Y. Z. könyv címen is kiadta. Sokatmondó az X. Y. Z. írói álnév. Dessewffy indoklása szerint azért választotta ezt az nevet, mert a konzervatív vagy kormánypárti oldal képviselői már nem is igazán merik hallatni a hangukat a politikai közbeszéd időközben kialakult viszonyai között. Maga természetesen vállalná a nevét (és mikor ír, azt úgy teszi, hogy mindenki tisztában lehet személyének kilétével), de a vele hasonló nézeten levők iránti szolidaritásból, és hogy felhívja a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára, publikál X. Y. Z. néven.
Fotó: Wikipédia
De, hogy a dolgok mostani állapotjában, a hatásnál fogva, mellyet magának a megyei gyűléseken az ifjuság s a lármázó csoportok szereztek, tekintve a bánásmódot, melly azokból az idősbeket lassanként elüzte, vagy elnémította, tekintve általjában a megtámadó pártnak nagyobb mozgékonyságát közélet és irodalom mezején, kifogyhatatlan bőbeszédűségét, azon nagyobb mohóságot, mellyel politikai tárgyakon kap, s azokat űzi, a szájasabb a lármázóbb rész a mozgalmi párthoz tartozik, azt egyáltaljában nem tagadjuk; s igy ebben az értelemben igaz az: hogy most legalább ezen pártnak helybenhagyása tekinthetik a népszerűség hévmérőjének. … Tíz nyughatatlan ember egy népes faluban képes nagy lármát követni-el, és elhitetni másokkal, hogy ott nagy békétlenség uralkodik; míg az egész többi népség csak némán pártolja a fenálló rendet, s azért számba sem vétetik. … Ismerem ellenvetéseiteket: „gyáva az, ki meggyőződéseit kimondani s érte minden veszélyt elszenvedni nem kész”…. „non ardor civium prava jubentium” …. „Si fractus illabatur orbis…” [Horatius-idézetek a rettenthetetlen férfierény kifejezésére; az első ráadásul a Pesti Hírlap első mondata.] s több effélék. Ezek itt phrasisok, főleg a ti ajkaitokon, kik még legizetlenebb beszédeitekért is zajongó helybenhagyást arattok.(Névtelenség, 15–16., 18.)
Dessewffy Aurél Kossuth Lajos nézeteit és személyes politikai szerepvállalását egyaránt kemény kritikával illette. A polémia során tárgyalt témák közül érdemes néhány fontosabbat a Dessewffy által alkalmazott gondolkodásmód és nyelvezet illusztrálása céljából kiemelni. Támadta a jobbágyfelszabadítás kivitelezésének a liberálisok által szerinte egyre radikálisabban és türelmetlenebbül szorgalmazott módját, amit ő veszélyes szociális demagógiaként értékelt. Kritikájából az állami kárpótlással együttjáró pénzkibocsátás nyomán járó infláció és a birtokok aprózódásával járó megoldhatatlannak vélt problémák szempontját emelnénk ki. Támadta a „szabad földnek” – tehát a bármiféle szolgáltatástól, pénzügyi tehertől mentes földtulajdonnak – egyedül ideális tulajdonformaként való beállítását is. Dessewffynek a már általa korszerűtlennek, demagógnak tartott megközelítéssel kapcsolatos szavairól a XX. század földosztásai és az azokat követő történések és intézkedések is eszünkbe juthatnak.
Kiválasztatott symbolumúl a szabadföld. Ez világerővel ható szó, ez a kor kivánata, ez megrázó eszme, mellynek jövője van; s ime teli vitorlával hajózunk a phrázisok tengerén. Nekünk pedig ugy látszik, hogy világereje csak annak van, mi józan és igazságos…” (30.Megváltási prolegomenák. II. Szabad föld. 35.)
„Újra kezditek-e akkor a szabadföld melletti agitációt? vagy eltitkoljátok, hogy azon százezreken nem segíthettek, vagy pedig már most jó eleve örökségül adjátok nekik a szabadföld világerejű eszméjét, előrelátható de el nem kerülhető állapotjuk anathemáját, hogy azzal annak idejében az akkori birtosok ellen fölfegyverkezzenek? (Ua.)
