Az előadás a szatmárcsekei temetőből ismert, csónak formájú fejfa körül játszódik. Három jelentés préselődik egymásra: Jézus Golgotája, a magyar történelem tragikuma és a költőnő életének drámája. Szamosvári Gyöngyvér és Papp Annamária, a Térszínház művészei idézik meg Hervay Gizellát, a költőt, mert hiszik, hogy költeményei otthonra lelnek itt, a Duna-Tisza tájékán. A magyar népdalokkal és vallásos énekekkel, gardon kísérettel elmondott szövegek Bucz Hunor rendezésében táltos imaként, táltos átokként, táltos utazásként szólnak mindannyiunkhoz. – Sajnos nagyon keserű élete volt. Kijutott neki a szétszakadt országból, szétszakított családból és nemzetből, majd amikor áttelepült Magyarországra, itt sem talált megnyugvást – mondta lapunknak Szamosvári Gyöngyvér, aki szerint Ady szintű költészetet hagyott hátra, amelyet mégis alig ismernek.
Történetek magyar festőzsenik kalandos úton megtalált műveiről
Megjelent a Kieselbach Galéria könyvsorozatának legújabb, reprezentatív darabja.