Csodazongorista a sajtó és a pályatársak tükrében

A zongorista és az újságíró – Cziffra György emlékezete címmel rendezték meg a zongoraművész munkásságát feldolgozó műhelytalálkozót ma a MOM Kulturális Központban. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a Cziffra-fesztivál és Balázs János művészeti vezető közös együttműködésben megvalósuló online konferencián Cziffra György sajtóbeli megjelenéséről és pályatársairól is szó esett.

Cziffra György Fotó: Kresz Albert

Cziffra György
Fotó: Kresz Albert

Fazekas Barbara zongoraművész, kritikus Cziffra György Chopin-képét ismertette Chopin f-moll balladája alapján. Mint mondta, Chopin életműve korán elérte Cziffra Györgyöt, utolsó filmfelvételén is az ő művét játszotta. Fazekas Barbara elemzésének elsődleges szempontját az időkezelés adta, az a technika, amellyel a zongorista egy adott kompozíciót térben és időben kibont. – Chopin előadói utasításai konkrét elképzelést tükröznek, amelyek jellegzetes karaktert eredményeznek. Cziffra felismerte ezek jelentőségét, s az utasításokat követve szólaltatta meg az egyes darabokat. Mindeközben mégis megőrizte egyéni hangját. Játékát ösztönös, elvont időkezelés jellemezte – tette hozzá a kritikus.

Cziffra György
Fotó: Kresz Albert

Cziffra György és Rozsnyai Zoltán karmester, zenei igazgató sorsának főbb fordulópontjait tárta fel Zipernovszky Kornél újságíró, szerkesztő. A két művész a zeneakadémiai évek alatt ismerkedett meg, barátság szövődött közöttük és személyes sorsuk többször is összefonódott. Rozsnyai osztályidegenként, Cziffra disszidálási kísérlete miatt büntetett előélettel próbált a zenei pályán érvényesülni az ötvenes években. Ám az 1956-os forradalom bukását követően mindketten elmenekültek az országból. – Cziffra pályája zongoraművészként eljutott a tehetségéhez méltó csúcsra, Rozsnyai pedig még Ausztriában megalapította menekült zenésztársaival a Philharmonia Hungaricát. A művészi szabadságot mindketten abszolútnak tekintették – mutatott rá Zipernovszky Kornél. Gombos László zenetörténész izgalmas előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen párhuzamok és ellentétek figyelhetők meg Cziffra György és Fischer Annie életpályáján. Ugyan mindketten csodagyerekként indultak, kivételes képességeik korán megmutatkoztak, de eltérő társadalmi hátterüknek és személyes alkatuknak köszönhetően alapvetően más karriert futottak be. Csupán Annie fejlődése látszott egyenletesnek, Cziffra pályája azonban korántsem nevezhető töretlennek.

Cziffra György pályája nem volt töretlen
Fotó: Kresz Albert

Balázs János zárszóként azt hangsúlyozta, hogy a feltárt forrásoknak, kutatásoknak köszönhetően végre reális, hiteles képet kaphatunk Cziffra György pályájáról, hozzátéve, fontos lenne továbbá, hogy a többi emigráns magyar zenész történetét is megismerhesse a nagyközönség.