Esterházyt halálra ítélték, a nácibarát belügyminiszter megúszta

– Az ártatlanul halálra ítélt Esterházy János gróf lenne jó példa a két nép közötti kapcsolatokban – nyilatkozta Popély Gyula történész a Magyar Nemzetnek.

Esterházy János százhúsz éve, 1901. március 14-én született Nyitraújlakon, és 1957. március 8-án a csehországi Mírov börtönében halt meg. Személyisége szimbolizálja a XX. századi felvidéki magyar sorsot.

Popély Gyula történész arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a zsidókat mentő Esterházy János halálos ítéletével az egész felvidéki magyarság nyakába dobták a kötelet. Esterházy Jánost koholt vádak alapján ítélték halálra, míg a zsidó deportálásokat irányító Alexander Mach korábbi szlovák belügyminiszter börtönnel megúszta (enyhítő körülménynek tekintették, hogy az elhurcolt zsidók magyar anyanyelvűek voltak).

– Amikor közzétették a halálos ítéletét, Fábry Zoltán, a stószi remete írt egy levelet Szalatnai Rezsőnek, melyben azt közölte: önmagáért beszél az, hogy Esterházy, aki mindig szembeszállt Machhal, kötelet kapott, és csak azért nem akasztották fel, mert épp szovjet kényszermunkán volt. Védőügyvédje nem tanulmányozhatta a peranyagot, és a zsidókat sem hívhatta be tanúskodni mellette. A cseh államügyész a bíróság elnökéhez fordult, és megkérdezte tőle, hogy miért kellett Esterházyt a legsúlyosabb büntetéssel sújtani?

„De hiszen ő magyar!” – hangzott a válasz.

Később kegyelemből életfogytiglanra változtatták az ítéletet – mesélte el a Popély Gyula Esterházy elítélésének a történetét.

Popély Gyula szerint Esterházy János elítélésével az egész felvidéki magyarság nyakába dobtak kötelet Fotó: Kurucz Árpád

A történész beszélt Esterházy rehabilitálásának az ügyéről és Mach megítéléséről a mai Szlovákiában.

– A szlovák társadalom soha nem ítélte el sem Tisót, sem Tukát, sem Machot.

Esterházy pedig politikai ügy, nem szabad rehabilitálni, ahogy hivatalosan azt sem lehet kimondani, hogy a felvidéki magyarság nem háborús bűnös.

Esterházy elítélésével példát akartak statuálni, egy egész nemzetrészt a vádlottak padjára ültetni, és ne legyenek illúzióink, mindmáig ott ül, hisz még 2020-ban is lehet földeket elkobozni a Beneš-dekrétumok értelmében – közölte a történész.

Popély Gyula új könyvében tárja fel az első önálló szlovák állam történetét

A teljes interjút itt olvashatja el.