Abasáron, az Aba nemzetség legkorábbi hatalmi központjában idén folytatódik harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel nemzetségfői, majd királyi központjának, illetve az általa 1042-ben alapított bencés kolostornak a feltárása.
A régészeti kutatást és az előkerülő romok állagmegóvásának munkálatait a Magyarságkutató Intézet (MKI) végzi Makoldi Miklós régészeti igazgató vezetésével.
2021-ben az az MKI fő célja, hogy a tavaly megkezdett régészeti feltárást kiterjesszék mindazon területre, mely a jelen beépítettség mellett kutatható. Ez terveik szerint hatszázötven négyzetmétert jelent idén, mely az eddigi négyszáz négyzetméteres feltáráshoz viszonyítva jelentős előrelépés.
Abasár központjában, az Aba téren zajló régészeti munkálatok során ebben az évben az MKI az 1042-ben Aba Sámuel által alapított bencés kolostor templomának és kiszolgáló épületeinek minél nagyobb területű feltárására törekszik. Ezen túlmenően hitelesíteni szeretnék Nagy Árpád régész 1971–’72-es feltárásának kutatóárkait, melyekben már akkor gyönyörű gótikus, faragott kőfedlapos sírokat találtak – vélhetően a tavaly részben feltárt gótikus templom déli sekrestyéjében.
Ennek az évnek a további feladata, hogy a feltárandó területen keleti irányban is kiterjesszék a kutatást – feltárva az eddig még kutatatlan, vélhetően korai, X–XI. századi körtemplom, avagy rotunda keleti felét is, melyen jelenleg egy, még az 1960-as években, engedély nélkül épített lakóház áll.
Az MKI az idei munkálatai eredményeképpen azt tervezi, hogy már szeptemberre egy olyan léptékű romkertet tudjanak feltárni, illetve kialakítani, mely a nagyközönség számára is látogathatóvá válik, illetve az Eucharisztikus Kongresszus résztvevőinek is hirdeti majd a magyar kereszténység legalább ezeréves történetét.
