Magyar zarándokfilm készül Szent Ignác nyomában

Jövőre lesz ötszáz esztendeje, hogy Szent Ignác még fiatalemberként megtette híres zarándoklatát a spanyolországi Loyola és Manresa között. Szent Ignác útja – Camino Ignaciano címmel most dokumentumfilm készül Tolvaly Ferenc Balázs Zsuzsa újságíróval közösen írt forgatókönyvéből. A film résztvevői a jezsuita rendalapító vándorlását járták végig. Az alkotást az 500. évfordulón, a 2021/22-es emlékévben készülnek bemutatni világszerte. A kilencvenperces dokumentumfilm, melyet Spanyolország történelmi tájain forgattak, azt mutatja be, hogy egy zarándoklat miként válhat spirituális utazássá. Csáky Attila filmproducerrel, a Cameofilm filmgyártó és filmforgalmazó stúdió alapító igazgatójával beszélgettünk a forgatásról, a filmről, az átélt élményekről és a spirituális útról.

Csáky Attila Filmproducer . 20210309 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Csáky Attila producer: „Az önismeret, az önfejlesztés minden tudatos ember sajátja, és napjainkban nagyobb jelentősége van, mint valaha
Fotó: Bach Máté

– Tényleg olyan személyes hangvételű a film, mint ahogyan írnak róla az ajánlóban? Mitől vált azzá ön szerint?

– Személyes hangvételű, mert szervesen illeszkedik Tolvaly Ferenc életművébe. Ő így ír erről: „Minden forgatás előtt pontos forgatókönyvet készítek, végigjárom a helyszíneket – ahogy ebben az esetben is tettem 2019-ben –, és lerajzolom a kulcsjeleneteket. Olyan ez a folyamat, mint mikor az ember berendezi a lakását. Ezekkel a képekkel a fejemben indultam el forgatni. Természetesen az operatőröknek tudniuk kell a rendezői koncepciót, de a szereplők nem ismerhetik az elképzelést, hiszen nekik maguknak kell átélni az utat, saját tapasztalataikat kell elmondaniuk. Emellett személyes a szereplők miatt is, hisz teljesen hétköznapi emberek gondolatait, érzéseit, vágyait, kétségeit halljuk, a szavaikból az cseng ki, ami bármelyikünkkel megtörténhet. Hasonló kétségeink, kétségbeeséseink vannak.

– Milyen bátrak a fiatalok, hogy vállalják az érzéseiket!

– Bátrak voltak, és ennek a vállalásnak hatására vannak nagy megérkezések a filmben. A lelki vezetőjük folyamatosan követte a belső átalakulásukat, és ezt a nézők is átélik majd.

– Mi volt a producer feladata ennél a filmnél?

– A filmnek nincs előzménye. Dokumentumfilmek, útifilmek, sőt még zarándokutat feldolgozó filmek is készülnek, de egy életváltoztató filmnek nincs előzménye. Ahogy a lelki vezető is elmondja útközben, hogy nem fontos, hány kilométert tesznek meg, merre járnak, az a fontos, ami a lelkükben történik. Nekünk ezt kellett igazán követni és érzékenyen bemutatni. Az ismert körülmények okán akár ötszáz éve is lehettünk volna, mert alig láttunk embert. A pandémia második hulláma ugyanis ott, Spanyolországban ért minket, így csak magunk voltunk szinte az úton a 22 forgatási nap alatt. Pihenőnap nélkül, sokszor 40 fokos hőségben dolgoztunk. Olyan körülményeket teremtettünk a szereplőknek, amelyek lehetővé tették, hogy a legtöbbet tudják kihozni az élményeikből és a legközelebb kerülhessenek céljukhoz: önmagukhoz. A film komolyan elő volt készítve, pontos forgatókönyvünk volt, melyik nap hol járunk s hova jutunk el. Ennek az olajozott megszervezése, a felvételi technika, a stáb összetétele és az operatív háttér biztosítása volt az egyik feladatom. Persze mindebből a zarándokok nem érzékelhettek semmit, hisz nekik és a nézőnek ez egy lelki út kellett maradjon. Az úton őket kísérő háttérstáb pedig szinte láthatatlanul gondoskodott a mindennapi életükről. A film nem kizárólag vallásos nézőkhöz szól: az önismeret, az önfejlesztés minden tudatos ember sajátja, és napjainkban nagyobb jelentősége van, mint valaha. A film egyaránt hordoz üzenetet az önmagukat keresőknek, a pszichológia iránt érdeklődőknek, a mély lelkiséget vágyóknak és mindazoknak, akik változtatni szeretnének életükön kortól, nemtől és vallási hovatartozástól függetlenül, miközben a spanyol kultúra, a természet és az egyedi dokumentumfilmek szerelmeseinek is egyedülálló élményt ígér.

Camino Ignaciano

Megmutatni a láthatatlant, segíteni elmerülni a csendben – nem kevesebbre vállalkozik a zarándokfilmjeiről ismert Tolvaly Ferenc Szent Ignác útja – Camino Ignaciano című dokumentumfilmje. Az író-rendező El Camino húsz év múlva – Szent Ignác útja című regényéből Balázs Zsuzsa újságíróval közösen írt forgatókönyve alapján készült alkotás az élet legfontosabb utazására hívja nézőit: egy utazásra saját magunk mély megismerése és megértése felé. A film négy fiatal zarándok belső lélekútjának szemtanúja. A zarándoklat lelki vezetője José Luis Iriberri SJ, a barcelonai Ramon Llull Egyetem oktatója, a Camino Ignaciano zarándokirodájának alapítója és igazgatója, aki minden évben több csoportot vezet az úton. Tolvaly Ferenc filmjének résztvevői is ugyanott haladnak, mint a rendalapító ötszáz évvel ezelőtt, Loyola és Manresa között, s közben a nézőknek bepillantást engednek belső utazásukba. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, a Cameofilm Stúdió Csáky Attila producer vezetésével gyártotta és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya patronálta.