Forinyák Géza egyike volt annak a mintegy ötszáz pesti egyetemistának, akik dacolva az önkényuralommal, 1860-ban megemlékezést szerveztek a 12 évvel korábbi események emlékére. A fiatalok a belvárosi plébániatemplomban, majd a ferences rendi templomban próbáltak meg gyászmisét mondatni a szabadságharc mártírjaiért, de mindkét helyen ellenállásba ütköztek. Végül a Kálvin téri református templomban tudták elénekelni a Szózatot. Innen a ferencvárosi temető felé indultak tovább, ám szuronyok állták az útjukat, ezért a megemlékezés hamarosan a mai Fiumei úti sírkertnél folytatódott, ahol a honvédek és Vörösmarty Mihály sírját akarták megkoszorúzni. A tüntetőket itt is katonák fogadták, akik tüzet nyitottak a tömegre. Többen megsebesültek, a legsúlyosabban Forinyák Géza, akinek a térdét találta el egy lövedék. A nagy vérveszteség következtében április 2-án belehalt sérülésébe. Temetését két nap múlva tartották, a neoabszolutizmus elleni néma demonstrációként közel ötvenezren vettek részt rajta.
Fotó: NÖRI
– A NÖRI éves sírfelújítási tervében elsőként szerepelt Forinyák Géza nyughelye. Szerettük volna ünnepélyes keretek között átadni a megújult síremléket, azonban a járvány miatt erre most nincs lehetőségünk. Mától azonban méltó módon lehet kegyeletünket leróni a vértanú előtt a Fiumei úti sírkertben. Arra biztatok mindenkit, ha teheti, március 15-én tegyen egy mécsest a fiatalon elhunyt joghallgató sírjára – hangsúlyozta a felújítás kapcsán Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója. A NÖRI a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal együttműködve minden évben összeállítja az éves felújítási tervet, melyben 2020-ban húsz nemzeti sírkertbe sorolt síremléket újított meg, közel 75 millió forintból Magyarország kormányának támogatásával.
