Lélekbelátó portrék törékeny üveglemezeken

Virtuális tárlatvezetésen vehetünk részt a Petőfi Irodalmi Múzeum Új vizeken… Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállításán. A több mint száz fotográfiát bemutató tárlaton E. Csorba Csilla művészettörténész, kurátor vezet végig bennünket, így ismert és eddig publikálatlan fényképeken keresztül nyerünk betekintést a portréfotózás nagymesterének személyes életébe és alkotómunkájának műhelytitkaiba.

2021. 04. 05. 8:19
Székely Aladár fiával Forrás: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Otthon is művész

A virtuális tárlatvezetésen betekintést nyerünk a fényképezés műhelytitkaiba is. Sőt belenézhetünk a negatívokba. Székely Aladár részletgazdag, lélekbelátó fotókat készített, amelyeket közelebbről is szemügyre vehetünk, mivel felnagyították az eredeti negatívokról készült digitális pozitívokat. E. Csorba Csillától megtudtuk, hogy bár ellenezte a retusálást, olykor mégis feljavította a képek minőségét, megerősítette az arc vonalát, izgalmasabbá tette a hátteret. Mindezt jól szemlélteti a Csinszkáról készített portréja. Legjobb művészfotóit az Írók és művészek című albumba rendezte, amelyet saját vállalkozásban készített elő 1913-ban.

A szerény, ugyanakkor öntudatos fényképész magánéletéről viszont keveset tudunk. 1904-ben vette feleségül Spiller Irént, aki maga is kitanulta a fényképész szakmát, így amikor férje megbetegedett, át tudta venni az üzletet. Egy fiúgyermekük született, László, aki apja nyomdokaiba lépett. – Érdekes, hogy Székely Aladár otthon is művészként fényképezett, fontosak voltak számára a fények, a ruhák anyagának az esése, a tekintetek megragadása – hangsúlyozta E. Csorba Csilla.

Kitűnő jellemábrázoló

Az 1920-as években a realista portréfényképészeti hagyományt vitte tovább, de már másfajta hangulatot árasztanak a fotográfiái, más a formátum és a beállítások is. E. Csorba Csilla szerint mindez egy természetes folyamat része volt, hiszen a világ is változott körülötte. A harmincas évek elején elhatalmasodott a betegsége, 1940-ben hunyt el Budapesten. Műtermét halála előtt fiának adta át, akinek érdeklődése másfelé irányult, mégis méltón vitte tovább apja örökségét egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig. Voronyezsnél vesztette életét munkaszolgálatosként.

Székely Aladár nevéhez a portréfényképezés megújítása fűződik, munkáit jellegzetes pillantások, fejtartások és kézmozdulatok jellemzik. Emellett kortársai és az utókor is jellemábrázoló képességét emelik ki. Pécsi József a következőképpen fogalmazta meg életművének a lényegét: Székely felül maradt a konzervatív közönséggel vívott súlyos küzdelmekben, a közönséget pedig megnyerte az új iránynak.

Székely Aladár a fiával
Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Az online tárlatvezetés a Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is megtekinthető.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.