Ádám Jenő, a Kodály-módszer elfeledett atyja

A később Kodály-módszerként ismert oktatási metódus kidolgozója százhuszonöt éve született, két évtizede kapta meg posztumusz a Magyar Örökség díjat. Harminc éve alapították Szigetszentmiklóson a város önálló zeneiskoláját, ami ekkor vette fel Ádám Jenő nevét.

Fotó: Ádám Jenő Általános Iskola Szigetszentmiklós

Egy portréját a híres festő, Feszty Masa készítette el
Fotó: Csermák Zoltán

Nyakas kálvinista volt, a ’70-es években vele készült tévériportokban kitűnik erkölcsi ereje, szuggesztív egyénisége átsüt a filmfelvételen. A médiát nagyon fontosnak tartotta, már a II. világháború előtt a Magyar Rádióban ismeretterjesztő műsort vezetett, amit a nyilas időkben tiltottak be, de a kommunista érában sem folytathatta e sorozatát. Életművével magam is találkoztam: számos kórusban énekeltem, neve mindenütt fogalom volt, karnagyaink szuperlatívuszokban beszéltek róla. Egyúttal mindig megemlítették halkan, hogy a Kodály-módszer elnevezése őt illetné meg. Gyakran énekeltük egyik legismertebb, életvidám népdalfeldolgozását, a somogy–balatoni nótákat.

Kincses Edit így foglalja össze pályáját: „Ádám Jenőnek a zenetanítás volt az élete. Háború utáni mellőzését politikai meggyőződésének köszönhette, élete egyik legnehezebb időszaka volt, mikor 1953-ban a zeneakadémiai tanárképző-vezetői állásából menesztették. Helyét az akkori rezsim elkötelezett híve, Gát József vette át. Ádám Jenő 1958-ban még egy rövid időre visszakapja eredeti pozícióját, a nyugdíjazással járó félreállítása 1959 őszén válik véglegessé. A tanár úr sértett emberré vált, s ezen az életérzésén a későbbi elismerései sem változtattak.”

Ádám Jenő egykori tanárával, Kodály Zoltánnal – még a második világháború előtt – a Zeneakadémián szoros, egy időben baráti kapcsolatot tartott fenn.

Kodály Zoltán az akkori zenetanítási módszereket nagyon felszínesnek ítélte, s határozott szándéka volt, hogy ki kell dolgozni egy új módszerű énektanítást. E sziszifuszi munkában Ádám Jenőre, a legtöbb korosztályt megszólítani tudó, gyakorlott pedagógusra számíthatott.

A jelölt – széles körű zenei ismeretei mellett – kiválóan rajzolt, így a tananyagok illusztrációját is magára vállalhatta. Ezzel megvalósíthatta ideáját: legyen az énekkönyv a legszebb tananyag a fiatalok kezében, amiből jókedvvel lehet tanulni. 1943-ban Kodály a galyatetői Nagyszállóba „száműzte”, ahol Ádám ideális, akkori fogalmak szerint luxus környezetben tudott dolgozni. A zenetudós hat hét alatt, húsvétra készült el tanulmányával, ami Kodály–Ádám-módszerként terjedt el a hazai zenei köztudatban, s a publikációkon is mindkettejük neve szerepelt. A politikai fordulat utáni kegyvesztettsége életművére is kihatott, s neve kikerült a szerzőpárosból. Ezzel Kodály sem értett egyet, és segítséget is ígért alkotótársának, hogy neve ismét kapcsolódhasson kutatásaihoz. 1967-ben viszont a nagy magyar zeneszerző távozott az élők sorából, s második felesége már nem támogatta Ádám Jenő „rehabilitálását”. Erről így ír Ádám: „Az előző hónapban, június 26-án adtam fel egy levelet Kodályné Saroltának, amelyben figyelmeztettem, hogy helytelen és értelmetlen, sőt káros a Kodály-módszer elnevezés terjesztése. Hiszen az ő jelenlétében nyilatkozta ki Kodály, hogy nem szereti ezt az elnevezést. Jobb lenne így: magyar módszer, hungarian system. Július 9-én rideg választ kaptam a fiatalasszonytól.”

Ádám Jenő szobra az iskola előtt látható
Fotó: Ádám Jenő általános iskola, Szigetszentmiklós

A Zeneakadémiáról való elbocsátása után Ádám bejárta a világot, s mindenütt önzetlenül népszerűsítette a magyar népzenét s a „magyar módszert”, ami végül is a zenei életben mégis Kodály-módszerként vált ismertté. A múzeum egyik féltett darabja az a földgömb, amin az utazó bejelölte külföldi útjait. Első ránézésre nagyon sok helyen járt, sok helyre visszatért. Különösen szeretett Rio de Janeiróban lenni, ahol több évet is eltöltött, egy ottani bencés apátság adott neki otthont. Ottlétét a diaszpórában élő magyarok oktatására használta fel.

– A rendszerváltozás után egyre gyakrabban került szóba, hogy Ádám Jenő neve nyerje el méltó helyét a XX. századi magyar zenetörténetben. Székely Miklós zenepedagógus-kutató két könyvében méltatta Ádám munkásságát, de részletezte a két kiváló mester kapcsolatának az anomáliáit is. Az író halála után e forráselemző munkát fia, Székely Balázs folytatta – mondta el Kincses Edit.

Szigetszentmiklós büszke tehetséges fiára, s ápolja emlékét: sétány, emlékház, alapítvány és női kórus viseli nevét. 2015-ben Szigetszentmiklós Város Önkormányzata egy szobrot állíttatott a tiszteletére, amely az iskola előtt látható.

A májusi ünnepség a növendékek hangversenyével ért véget. Tíz tehetséges fiatal mutatta be tudását a közönségnek, ezzel is bizonyítva, hogy a mag jó talajra hullott. Míg a koncertet élveztem, szemem egy feliraton pihent meg, amely Ádám Jenő ars poeticájaként is felfogható:

„A zenei népművelést választottam: muzsikálni, énekelni tanítani az embereket – szeretni, érteni a szépet a zenében is – ez volt a célom.”

Kisiskolások egy-egy szál szegfűvel Ádám Jenő sírjánál
Fotó: Csermák Zoltán