Ádám Jenő, a Kodály-módszer elfeledett atyja

A később Kodály-módszerként ismert oktatási metódus kidolgozója százhuszonöt éve született, két évtizede kapta meg posztumusz a Magyar Örökség díjat. Harminc éve alapították Szigetszentmiklóson a város önálló zeneiskoláját, ami ekkor vette fel Ádám Jenő nevét.

Fotó: Ádám Jenő Általános Iskola Szigetszentmiklós

Minden évben Ádám Jenő halálának az évfordulóján, május 15-én emlékeznek meg tisztelői a szigetszentmiklósi temetőben a város híres szülöttéről. Idén az ünnepi beszédet a nagy magyar zenepedagógus tanítványa, Márkusné Natter-Nád Klára írta, s Kincses Edit, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zeneművészeti ágának a vezetője olvasta fel a szépszámú közönségnek. Az iskola diákjai egy-egy szál szegfűt helyeztek el Ádám Jenő sírján, az énekkar a mester népdalfeldolgozásaiból adott elő egy csokorra valót.

A legtöbb korosztályt megszólítani tudó, gyakorlott pedagógus is volt
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

„Csodálatos órákat tartott” – írja az egykori hallgató. „Ma is látom magunkat, amint ülünk a hosszú asztal körül, és szinte tátott szájjal hallgatjuk azt a nagy erőtől duzzadó, különleges hangerőt változtató, jó értelemben vett pátosszal teli előadásmódot, ami őt annyira jellemezte. Az óráin nem lehetett mással foglalkozni, egyszerűen nem lehetett nem odafigyelni minden szavára, varázslatos egyéniség és hatalmas tudás birtokosa volt. Töretlen pedagógiai hit vezérelte, ő volt az, aki a zene ismeretén túl az emberismeretre, a gyermekszeretetre, a pedagógiai munka szépségére mutatott rá, és mindezek szeretetére nevelt. Ő maga is nagyon szerette a tanítványait, figyelte fejlődésüket, segített, ahol arra szükség volt.”

Ádám Jenő Emlékház a szülővárosában
Fotó: Ádám Jenő általános iskola, Szigetszentmiklós

A szülővárosában a zenetudós gazdag hagyatékát befogadó emlékházban ízlésesen berendezett kiállításon követhetjük végig a tudós életútját. – Az Ádám Jenő életpályáját kutató gyakorlatilag az egész XX. század történetébe bepillanthat – vezet körül a gyűjteményen Miss Nándor muzeológus. – A Nagy Háborúban harcolt, majd szibériai hadifogság várt rá. 1920-ban tért haza, s iratkozott be a Zeneakadémiára, pályája jól követhető az Emlékházban.

Zenei polihisztor volt, karmesteri munkájáról egykori műsorfüzetek tanúskodnak, Magyar karácsony című operáját 1931. december 30-án mutatta be, és a művet olyan kiváló énekesek vitték sikerre, mint Székely Mihály és Basilides Mária. 1938-ban egy Horthy Miklós tiszteletére rendezett díszelőadáson Purcell leghíresebb alkotását, a Dido és Aeneast vezényelte. Fellépőfrakkja abban a sarokban látható egy vitrinben, ahol egykor a bölcsőjét ringatták. Blüthner zongorája egy fél szobát foglal el, használják is, amikor a zeneiskola itt tartja a vizsgáit. Az értékesebb hangszere kézen-közön tűnt el. Egy portréját a híres festő, Feszty Masa készítette el, vele barátságot ápolt Ádám Jenő. Ugyancsak ő festette két lányának, Marianne-nak és Erikának a portréját. Marianne tizenhat éves korában hunyt el gyógyíthatatlan betegségben, Erika néhány hónappal élte túl édesapját. Kossuth-díját 1957. március 15-én kapta érdemei elismeréséül.

Egy portréját a híres festő, Feszty Masa készítette el
Fotó: Csermák Zoltán

Nyakas kálvinista volt, a ’70-es években vele készült tévériportokban kitűnik erkölcsi ereje, szuggesztív egyénisége átsüt a filmfelvételen. A médiát nagyon fontosnak tartotta, már a II. világháború előtt a Magyar Rádióban ismeretterjesztő műsort vezetett, amit a nyilas időkben tiltottak be, de a kommunista érában sem folytathatta e sorozatát. Életművével magam is találkoztam: számos kórusban énekeltem, neve mindenütt fogalom volt, karnagyaink szuperlatívuszokban beszéltek róla. Egyúttal mindig megemlítették halkan, hogy a Kodály-módszer elnevezése őt illetné meg. Gyakran énekeltük egyik legismertebb, életvidám népdalfeldolgozását, a somogy–balatoni nótákat.

Kincses Edit így foglalja össze pályáját: „Ádám Jenőnek a zenetanítás volt az élete. Háború utáni mellőzését politikai meggyőződésének köszönhette, élete egyik legnehezebb időszaka volt, mikor 1953-ban a zeneakadémiai tanárképző-vezetői állásából menesztették. Helyét az akkori rezsim elkötelezett híve, Gát József vette át. Ádám Jenő 1958-ban még egy rövid időre visszakapja eredeti pozícióját, a nyugdíjazással járó félreállítása 1959 őszén válik véglegessé. A tanár úr sértett emberré vált, s ezen az életérzésén a későbbi elismerései sem változtattak.”

Ádám Jenő egykori tanárával, Kodály Zoltánnal – még a második világháború előtt – a Zeneakadémián szoros, egy időben baráti kapcsolatot tartott fenn.

Kodály Zoltán az akkori zenetanítási módszereket nagyon felszínesnek ítélte, s határozott szándéka volt, hogy ki kell dolgozni egy új módszerű énektanítást. E sziszifuszi munkában Ádám Jenőre, a legtöbb korosztályt megszólítani tudó, gyakorlott pedagógusra számíthatott.

A jelölt – széles körű zenei ismeretei mellett – kiválóan rajzolt, így a tananyagok illusztrációját is magára vállalhatta. Ezzel megvalósíthatta ideáját: legyen az énekkönyv a legszebb tananyag a fiatalok kezében, amiből jókedvvel lehet tanulni. 1943-ban Kodály a galyatetői Nagyszállóba „száműzte”, ahol Ádám ideális, akkori fogalmak szerint luxus környezetben tudott dolgozni. A zenetudós hat hét alatt, húsvétra készült el tanulmányával, ami Kodály–Ádám-módszerként terjedt el a hazai zenei köztudatban, s a publikációkon is mindkettejük neve szerepelt. A politikai fordulat utáni kegyvesztettsége életművére is kihatott, s neve kikerült a szerzőpárosból. Ezzel Kodály sem értett egyet, és segítséget is ígért alkotótársának, hogy neve ismét kapcsolódhasson kutatásaihoz. 1967-ben viszont a nagy magyar zeneszerző távozott az élők sorából, s második felesége már nem támogatta Ádám Jenő „rehabilitálását”. Erről így ír Ádám: „Az előző hónapban, június 26-án adtam fel egy levelet Kodályné Saroltának, amelyben figyelmeztettem, hogy helytelen és értelmetlen, sőt káros a Kodály-módszer elnevezés terjesztése. Hiszen az ő jelenlétében nyilatkozta ki Kodály, hogy nem szereti ezt az elnevezést. Jobb lenne így: magyar módszer, hungarian system. Július 9-én rideg választ kaptam a fiatalasszonytól.”

Ádám Jenő szobra az iskola előtt látható
Fotó: Ádám Jenő általános iskola, Szigetszentmiklós

A Zeneakadémiáról való elbocsátása után Ádám bejárta a világot, s mindenütt önzetlenül népszerűsítette a magyar népzenét s a „magyar módszert”, ami végül is a zenei életben mégis Kodály-módszerként vált ismertté. A múzeum egyik féltett darabja az a földgömb, amin az utazó bejelölte külföldi útjait. Első ránézésre nagyon sok helyen járt, sok helyre visszatért. Különösen szeretett Rio de Janeiróban lenni, ahol több évet is eltöltött, egy ottani bencés apátság adott neki otthont. Ottlétét a diaszpórában élő magyarok oktatására használta fel.

– A rendszerváltozás után egyre gyakrabban került szóba, hogy Ádám Jenő neve nyerje el méltó helyét a XX. századi magyar zenetörténetben. Székely Miklós zenepedagógus-kutató két könyvében méltatta Ádám munkásságát, de részletezte a két kiváló mester kapcsolatának az anomáliáit is. Az író halála után e forráselemző munkát fia, Székely Balázs folytatta – mondta el Kincses Edit.

Szigetszentmiklós büszke tehetséges fiára, s ápolja emlékét: sétány, emlékház, alapítvány és női kórus viseli nevét. 2015-ben Szigetszentmiklós Város Önkormányzata egy szobrot állíttatott a tiszteletére, amely az iskola előtt látható.

A májusi ünnepség a növendékek hangversenyével ért véget. Tíz tehetséges fiatal mutatta be tudását a közönségnek, ezzel is bizonyítva, hogy a mag jó talajra hullott. Míg a koncertet élveztem, szemem egy feliraton pihent meg, amely Ádám Jenő ars poeticájaként is felfogható:

„A zenei népművelést választottam: muzsikálni, énekelni tanítani az embereket – szeretni, érteni a szépet a zenében is – ez volt a célom.”

Kisiskolások egy-egy szál szegfűvel Ádám Jenő sírjánál
Fotó: Csermák Zoltán