A tetőre érve az istencsapás szó jut eszembe. Egy toronytalan, halott templom van előttünk, a téglái, cserepei egészen a domb aljáig gurultak szét. Szilágyi Tamás helyi fiatal csak egy nagy puffanásra emlékszik, az egész faluban hallották az éjszakai omlást, de nem is sejtették, hogy a templomtorony roskadt magába. A templomba lépve ugyanaz a látvány és érzés fogad, mint bármelyik elhagyatott, pusztuló erdélyi istenházában: furcsa érzés olyan helyen járni, ahol évszázadokon át imádkoztak, házasodtak, gyászoltak, de ezután már senki sem fog. A torony helyén hatalmas lyuk tátong, látszik az ég kékje, a mennyezeten már csak a kései kazetták maradtak, amelyeket talán a XIX. század végén, az eredetiek pótlására festettek ki – ezek a naiv, népi mintákat utánzó kazetták nem annyira értékesek. Inkább megmosolyogtatóak az 1711-ből származó mennyezethez képest, és furcsa belegondolni, hogy a tacsiak a szatmári béke évében, a Rákóczi-szabadságharc végén csináltatták az új mennyezetet (és abba is, hogy az egyik legszebb erdélyi kazettás mennyezet, az ádámosi 1526-ban készült, a mohácsi vész idején).
A mennyezetet lebontották, megtisztították a felületét, eltávolították róla a koszt és a port, a rovarok vagy gombák okozta fertőzéseket, majd biztonságba helyezték. Idővel a mostani templomba szerelik fel, majd akkor állítják helyre.
– A famennyezetnek leginkább kultúrtörténeti értéke van, mert a XVIII. század első évtizedeiből aránylag kevés ilyen jellegű műalkotás maradt fenn, a század közepétől kezdve jóval több. Ez a műfaj a megkésett reneszánszban gyökerezik, de a barokk korban élte a virágkorát – mondta Mihály Ferenc Granasztói György-díjas erdélyi farestaurátor. A szakember nem titkolta, hogy a tacsi mennyezet festése alapján az erdélyi mennyezetek „középmezőnyében” van, ám pár eleme mégis különlegessé teszi, hiszen
főnixmadár – Krisztus és a föltámadás, a halál feletti győzelem jelképe –, valamint baziliszkusz – fején koronát viselő, veszedelmes mérges kígyó, az Antikrisztus megtestesítője – ábrázolás is található rajta, ez utóbbinak ez az egyetlen ismert ábrázolása erdélyi kazettás famennyezeten.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!