Szentandrássy István képeiből nyílt kiállítás a kőszegi vár lovagtermében

Szentandrássy István Kossuth-díjas roma festőművész teljes életműve immár véglegesen a magyaroké, legbecsesebb nemzeti kincseink között a helye.

Rejtély, hogy kit emel be nemzeti értéktárunkba nemcsak az állami és a szakmai hivatalos kánon, hanem egyúttal kit fogad be idővel a köztudat is. Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész teljes oeuvre-je alighanem mindkét úton-módon immár véglegesen a magyaroké, legbecsesebb nemzeti kincseink között a helye.

Egyebek közt erről szólt Balog Zoltán református püspök, zsinati lelkészi elnök Szentandrássy István a kőszegi vár lovagtermében most nyílott, Mágikus vonzások című tárlatának megnyitóbeszédében. A kiállítás anyagát a magát hivatalosan romának, magánemberként magyarországi cigánynak nevező, művészi pályáját költőként és drámaíróként kezdő festőművész irodalmi ihletésű, főként Cervantes és Lorca által ihletett festményeiből és rajzaiból állította össze a roma kultúrát régóta felkaroló MANK, a Magyar Alkotóművészek Közhasznú Nonprofit Kft.

A csaknem száz alkotást bemutató tárlat közös együttműködés eredménye. Létrejöttében a fő szervező MANK mellett részt vett a hazai cigánypasztorációt támogató két egyházi felekezet is: a nyitóbeszédet Balog Zoltán református püspök, zsinati lelkészi elnök tartotta, Székely János megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának elnöke pedig áldást mondott a megnyitón, és részt vett a szervezésben a kőszegi várjátékok és a helyi önkormányzat is.

Balog Zoltán elmondta egyebek közt, hogy ez a kiállítás biztató kezdete lehet annak a folyamatnak, amelyik nemcsak a kőszegi vár következő kulturális eseményei közé emeli be a hazai roma művészetet Szentandrássy István műveinek bemutatásával, hanem az ország más kulturális eseményei, például Kapolcs vonzáskörébe is elviheti a roma művészetet.

Mint ismert, a tavaly elhunyt festő összes művét Balog Zoltán közreműködésével a magyar állam nem csekély összegért nemrég megvásárolta. Ezáltal Szentandrássy lett a második azon államilag is elismert festőművészek sorában, akiknek teljes munkássága állami tulajdonba került, jelezve, hogy a magyar állam a magyar kultúra kiemelkedő értékének tekinti az alkotásait.

Szenti – ahogy a művészt barátai és tisztelői, köztük Balog Zoltán is hívták – itt bemutatott képei nem egyszerűen irodalmi alkotások vértelen illusztrációi, hanem annál sokkal többek: egy rendkívül expresszív képi és gondolatgazdag mondanivalójú művész vallomásai emberről, Istenről, művészetről az irodalom megtermékenyítő ereje által megsokszorozva. Úgy válnak a képei egyetemes érvényűvé, határokon, népeken, különböző emberfajtákon és embercsoportokon felülemelkedve, hogy az ábrázolt alakokat, helyzeteket minden egyes képén egyúttal sajátos roma-cigány szűrőn át láttatja. Ezáltal alakjai sokrétegű karakterekké lényegülnek: Krisztusai, Madonnái vagy akár szentivánéji varázslatának szereplői, Don Quijotéi, lorcai figurái mindig többletjelentést hordoznak a megszokotthoz képest. Alakjai nem csupán keresztény, biblikus vagy spanyol, angol irodalmi alakok, hanem egyúttal cigányarccal, cigánysorssal, cigány látásmóddal és cigány kolorittal, újabb jelentésréteggel bővülnek, megsokszorozva a témák gondolati erejét. Képei a hagyományos értelmezési tartományt meghaladva egyúttal a cigányság ősi fájdalmaival, örömeivel, tragikumával, mélyen izzó koloritással néznek vissza a szemlélőre. Ebben a többrétegű, egyszerre sokféle üzenetet hordozó jelentésáradatban felfedezhetjük Chagall ihletését is jámbor tehénfiguráiban vagy a képszerkesztési módszerében, felfedezhetjük akár Hieronymus Bosch pokolbéli, bizarr ember-állatait is, mindezt Szentandrássynak a csak rá jellemző látás- és kifejezésmódjával megsokszorozva.

A kiállítás augusztus 2-ig látogatható.

Tekintsék meg a kiállítás megnyitóján készült képgalériát: