Tessék, kérem, manipulálni!

A Gulyás Dénes által rendezett Mario és a varázsló a Spirit Színházban egyrészt arról szól, hogy egy tehetséges ember, ha nem tud mit kezdeni a kreatív energiáival, az mennyire veszélyes lehet önmagára és környezetére, másrészt arról, hogy soha, semmilyen körülmények között nem nézheti le a művész a közönségét.

Az éneklés szabadsága révén a férj (Gulyás Dénes) visszakapja a feleségét (Szitás Barbara), akit Cipolla (Perjés János) elvett tőle Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

Thomas Mann Mario és a varázsló című drámáját úgy vitte színre Gulyás Dénes a Spirit Színházban, hogy Cipollával eleinte azonosulni tud a néző. Mikor Perjés János Cipollaként megjelenik a színpadon, hosszú ideig nem szólal meg. Iszogat. Eleinte vizet, aztán alkoholt is hörpint hozzá. Tesz-vesz. A színdarabbéli közönség pedig nézi. Nem azt nézi persze, hogyan tölt magának egy pohár vizet a művész, hanem azt, hogyan készül fel az előadásra. Hogyan kezd koncentrálni, hogyan születik meg az áhítat. Aztán beszól neki egy fiatal fiú, később, sokkal később meg is tudjuk, ő Mario. Megalázza a művészt. Megalázza azzal, hogy sietteti, szólaljon már meg, kezdődjön az előadás, az emberek nem arra fizettek be, hogy nézzék, ahogy iszogat. Korunk nézői jól ismerik ezt a mentalitást. Ezt a nézői kivagyiságot. Ezt a kisemberi kicsinyességet. Korunkban egyre jobban úgy érezhetik a fiatalok, hogy nyugodtan beleszólhatnak abba, mikor kezdődjön az előadás. Korunkban, amikor a tisztelet szó értelmét vesztette, illetve egészen pontosan értelmezhetetlenné vált, egy új nemzedék úgy gondolja, hogy nyugodtan megalázhatja az idősebbeket.

Gulyás Dénes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas érdemes és kiváló művész, hazánk nemzetközi karriert elért opera­énekese pályája első prózai szerepé­ben mutatkozik be a Spirit Színház színdarabjában, és nemcsak színészként látható, hanem a darabot is ő rendezte. Gulyás Dénes alakítja azt a férjet, akitől először elveszi Cipolla a feleségét, hogy aztán az éneklés művészi szabadsága révén mégiscsak visszakapja. Nagyon érdekes, hogy Perjés János Cipollája nem jó ember, de megátalkodott gonosznak se tekinthető. Perjés színpadra viszi a művészt, aki bár zseniá­lis képességekkel rendelkezik, mégsem tudja azt, ami a világon a legfontosabb. Azt az egyetlen dolgot, amit minden alkotónak, művésznek szem előtt kell tartania: nem nézheti le a közönségét. Perjés Cipollája viszont lenézi.

Az éneklés szabadsága révén a férj (Gulyás Dénes) visszakapja a feleségét (Szitás Barbara), akit Cipolla (Perjés János) elvett tőle
Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

A Mario és a varázsló mindig is a manipulációról szólt. 1930-ban, amikor készült, még felkavaró volt látni, hogy az ember mennyire manipulálható. Ma sem vidám, ha ilyen jelenséggel találkozik az ember, viszont manapság, amikor már évtizedek óta komoly tudománynak számít a kommunikáció pszichológiája, kicsit sem lepődünk meg. Tudjuk jól, hogy folyamatosan manipulál minket a világ, amely körbevesz. Ma már tudjuk jól, hogy nemcsak a reklám- és marketinggépezet manipulál, nemcsak a közösségi oldalak elénk táruló tartalmai, reklámjai, tartalmaknak álcázott hirdetései bombázzák folyamatosan az agyunkat, hanem az emberek egymást is manipulálják. Egyre jobban és ügyesebben alakítjuk környezetünket. Csak az a fő kérdés, hogy mindezzel rosszra vagy jóra törünk.

A Spirit Színház előadásában Perjés János egy olyan Cipollát kanyarít a színpadra, aki egyre gyengébbé válik, akinek egyre jobban kell koncentrálnia, hogy művészetét képes legyen a közönsége elé tárni, akit annak ellenére néz le, hogy jól tudjuk, belőlük él. Fekete Róbert Mariója nem igazán karizmatikus figura; lázad persze Cipolla ellen, de nem igazán értjük, honnan táplálkozik lázadásának ereje. Mondhatjuk persze, hogy fiatalos szemtelenségéből, de itt többről kellene hogy szó legyen. Amíg Cipolla ereje érthető módon egyre fogy a darabban, addig nem érthető, hogy Mario végső bosszúja miből táplálkozik. Szitás Barbara valódi beleéléssel hozza a nőt, aki mindig többre vágyik, akiben mindig több van, mint amit a világnak meg tud mutatni, ahhoz ugyanis, hogy egy nő kiteljesedjen, szükséges egy férfi is. Gulyás Dénes férjként jól mutatja be azt, milyennek kell lennie egy férfinek, hogy mellette biztonságban érezze magát egy nő, de azt is remekül érzékelteti, mennyire magára marad egy férfi, ha nincsen felvértezve a női és egyéb manipulációk ellen. A Spirit Színházban a Mario és a varázsló arról szól ugyanis, hogy nem az a fő baj, ha manipulálnak minket, hanem az, ha nem vesszük észre.