Magyarul a visegrádi országokban

Augusztus 23–25-ig zajlott az idei 49. Tokaji Írótábor, mintegy 120 író, irodalomtörténész, valamint a művelődés és kultúra területén dolgozó szakember részvételével.

A júniusban hungarikummá nyilvánított esemény idén is bizonyította, meghatározó értékekről, jövőbe mutató kutatásokról esik szó, amit a jelenlévők továbbítanak a maguk területén. Azzal, hogy az esemény a hungarikumok körébe került, a mindenkori kortárs magyar irodalmat is díjazták, kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a döntéshozók. Az ide érkező, Kárpát-medence-szerte alkotó költők, írók, tanárok, könyvtárosok és művelődésszervezők valóban sokat tehetnek a nemzeti emlékezetért, a magyar nyelv és irodalom megőrzéséért és megújításáért.

Az idei szimpózium kapcsolódott Magyarország V4-es elnökségének periódusához, az előadások és kerekasztal-beszélgetések fő témája közép-európaiságunkra fókuszált.

A megnyitón Posta György polgármester többek között megemlítette Ján Kollár Tokajban található emléktábláját, majd a szlovák költőről Kiss Gy. Csaba professzortól is hallhattunk A Visegrád-kód című, Közép-Európával foglalkozó új enciklopédia munkálatairól szóló előadásában. Koncz Zsófia országgyűlési képviselő a helyről szólva kiemelte: a magyar kultúra megmaradásának kulcsa a magyar nyelv és a magyar vidék, Széphalom közelsége kiemeli ennek jelentőségét. Négyszázötven éve, hogy írásos emléket őrzünk a tokaji aszúról, ami az irodalomban is sokak ihletője volt. Július elsejétől Magyarország vette át a visegrádi négyek éves elnökségét, és nincs erősebb kötelék, mint a kultúra – hangsúlyozta a terület országgyűlési képviselője. 

Az első napon a Világörökségi Bormúzeum helyszínén mondott köszöntőjében Schőberl Márton kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár vázolta a történelmi hátteret az 1335-ös visegrádi királytalálkozótól az 1991-es szövetség megújításán át a Nemzetközi Visegrádi Alap létrejöttéig, és ezen országok csatlakozásáig az Európai Unióhoz. Nagy jelentőségű, hogy nemzetközi térben a négy ország együtt tud fellépni, és a közös érdeket a közös kulturális élmények erősíthetik. Huszonhat magyar kulturális intézet működik világszerte, szeptembertől Liszt Ferenc nevével, ami jelentős hálózat a magyar kulturális diplomáciában.

A következő nap előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a pozsonyi, prágai, varsói Magyar Kulturális Intézetek igazgatóit, felsőoktatási területekről a varsói és prágai, valamint eperjesi egyetemek magyar tanszékeinek vezető tanárait hívták meg a szervezők. Az intézetvezetők és tanárok terjesztik a magyar kultúrát, céljaiknak megfelelően kulturális események szervezésével, nyelvtanítással, a magyar irodalom, művészetek bemutatásával, fordítások megjelentetésével. Míg Varsóban a műfordítók új nemzedékét nevelik ki, a prágai Károly Egyetemen, ahol közel 170 éve működik magyar szak, a hungarológián van a hangsúly a nyelv és irodalom mellett, újabban pedig a transzlatológia, a fordításelmélet mentén várják a jelentkezőket. Szlovákiában a „Több mint szomszéd” találó elnevezésű sikeres kulturális rendezvény neve jelzi, hogy ezer éve együtt élünk, amiben vannak könnyebb-nehezebb időszakok. Pozitív példák a közelmúltban a Baross Gábor park elnevezése Pozsonyban vagy az alsósztregovai Madách-kastély felújítása. Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet vezetője köszöntőjében ugyancsak az emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet, melyet a Mozaik Múzeumtúra programjukkal segítenek a Kárpát-medencében.

Alkotói beszélgetés során a lengyel Akcent főszerkesztőjétől hallhattunk a lap magyar vonatkozású tartalmairól, Berta Zsolt Kalef című regényének lengyel fordítóját és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Opus című folyóiratának főszerkesztőjét ismerhettük meg, akiket Kovács István polonista, kultúrdiplomata kérdezett.

Az Irodalmi Emlékparkban Pilinszky János és Bohumil Hrabal dombormű-emléktáblájának avatására került sor. Fekete Péter kulturális államtitkár méltatta a száz éve született és negyven éve elhunyt, a fiatalok körében is népszerű magyar költőt, a cseh íróról pedig Bedanics Gábor irodalomtörténész emlékezett meg.

Hagyományosan díjkiosztóval zártak az utolsó napon, melyen a tábor nagydíját Bene Zoltán író kapta, valamint Sturm László, Beke Mihály András, Kelemen Erzsébet és Kelemen László Tamás vehettek át elismeréseket. A fiatal nemzedék díjait próza, kritika és vers kategóriában Szentmártoni János költő, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának vezetője adta át, aki az előző napon a Bennem a többi című antológia alkotóit is bemutatta.

Jövőre következik az 50., tehát jubileumi írótábor, amit zenés eseményekkel kibővítve összművészeti fesztivállal szeretnének megünnepelni – mondta el a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke, L. Simon László – és terveik között szerepel az emlékpark felújítása, valamint az írótábor nemzetközi szintű megjelenítése.

(A borítókép forrása: Tokaji Írótábor)