Teleki József erdélyi protestáns család gyermekeként született 1738. december 21-én a Kölcsey Ferenc epigrammájából is ismert Huszton. Fiatalkorában a református egyház- és irodalomtörténész Bod Péter, az első magyar irodalomtörténeti lexikonként számontartott Magyar Athenas (1766) szerzője volt az egyik tanára. Később erdélyi, illetve külföldi tanulmányok után többször bejárta Európa tudományos és kulturális központjait, s megfordult Svájcban, Hollandiában, Franciaországban és a Német Birodalom területén. Beszélt, írt, tanult a magyar mellett latinul, németül, franciául, olaszul, románul, és személyesen ismerte a felvilágosodás két nagy alakját, Jean-Jacques Rousseau-t és Voltaire-t.
Teleki a felvilágosodás mérsékelt irányzatának híve volt. II. József uralkodása alatt állami tisztségeket vállalt: előbb Békés vármegye, majd a kárpátaljai Ugocsa vármegye főispánja lett, egy ideig főtanfelügyelőként is dolgozott, s volt országgyűlési követ és koronaőr. A „kalapos király” regnálása idején a vallási tolerancia és a protestáns felekezetek egyenjogúsága mellett állt ki a közéleti színtéren, hitvalló reformátusként, hiszen tudjuk: sokat járt istentiszteletre és gyakran vett úrvacsorát. Emellett filozófiai íróként, könyv- és természettudományi gyűjtőként, valamint mecénásként is ismerték a nevét. Az 1790–91-es országgyűlésen ugyan Habsburg-ellenes volt, de a francia forradalom radikalizálódása és keresztényellenessége miatt gondolkodása konzervatív fordulatot vett, s szakított a felvilágosodás szélsőséges szellemiségével. Igazi nagypolitikai karrier – páratlan műveltsége, rátermettsége és tenni akarása ellenére – azonban a katolikus Habsburg-monarchiában nem várhatott a református főúrra.
Kora magyar elitjétől kissé eltérő módon a brit parlamentáris berendezkedésnek, s az angol irodalomnak és tudománynak is nagy tisztelője volt. Úgy vélte, hogy a politikai pluralizmus jót tesz a műveltségnek és a gazdasági eredményességnek. Erről útinaplójában így írt: „Amely nép gazdag, a közt több találkozik olyan, akit a minden napi kenyér keresésének kedvetlen gondja nem rongálván, ideje van és kedve is, hogy a tudományokról gondolkodjon; ahol többen vannak a tudományokon kapók, ott nem csuda, ha többen vannak azok is, akik tudnak, s többet tudnak másoknál. Amely nép szegény, hamar tanulatlanná is lesz. Nem éppen olyan szükségtelen azért, hogy a népnek sok pénze legyen, mint első tekintetre tetszenék. Ezenkívül az angliai gubernálásnak formája is kedvez a tudományoknak. Minden ember azt gondolja és mondja, amit akar; másutt még tudni sem szabad mindent, nemhogy mondani.”
Az elmúlt bő két évszázadban több irodalom- és művelődéstörténész foglalkozott életével és munkásságával. Köztük volt Tolnai Gábor irodalomtörténész professzor, akadémikus, Sík Sándor piarista szerzetes pap, irodalomtörténész egyetemi tanár tanítványa és Radnóti Miklós jó barátja. Életét és munkásságát azonban (főleg irodalmi törekvéseit, s tevékenysége és könyvtára művelődéstörténeti jelentőségét megadva) F. Csanak Dóra dolgozta föl legteljesebben 1983-ban megjelent Két korszak határán című művében, amelyben rámutatott, hogy Teleki József egyszerre volt konzervatív hagyományőrző nemes és felvilágosult gondolkodó. Ő fogalmazta meg róla a következőket. „Teleki József bonyolult, sok tekintetben átmeneti egyéniség egy olyan korban, amely maga is nagymértékben átmeneti jellegű volt, tele ellentmondásokkal. Műveltsége révén a hazai nemesi társadalomban kevés magához illő társra talált, szellemi partnereit – néhány kivételtől eltekintve – bécsi politikusokban és az itthoni világi és egyházi értelmiség legjobb képviselőiben találta meg. […] Gondolkodásmódjában az európaiság és a nemes patriotizmus fonódott egybe, életmódjában a nemesi-értelmiségi életformára való törekvés egyik első magyarországi példáját ismerhetjük fel.”
Ugyan életpályája – talentumai szerint – nem teljesedhetett ki, állami tisztségviselőként és a református egyház zsinati elnökeként elsősorban a protestáns iskolaügy szervezésében nagy érdemeket szerzett. Leszármazottai pedig szintén jelentős alakjai a magyar művelődéstörténetnek: fia, Teleki László Széchenyi Istvánnal együtt a Magyar Tudós Társaság, vagyis az Akadémia létrehozásán dolgozott, amelynek első elnöke unokája, Teleki József történetíró lett, s ugyancsak unokája volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jeles politikusa és diplomatája, Teleki László is.
Borítókép: Barabás Miklós festménye Teleki Józsefről.
