Hamvas Endre (1890–1970) – derül ki a kötetből – kilencgyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait többek között a bécsi egyetemen végezte. A második világháború idején budapesti érseki helynök volt. 1944 márciusában foglalta el Szeged városában a csanádi püspöki széket. A kommunista rezsim az 1950-es évek elejére megtört emberré tette. 1951 májusa és augusztusa között azonban a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben őt is gyanúba keverték és házi őrizetbe helyezték.
A sztálini mintájú diktatúra terrorgépezte fenyegetésekkel és zsarolással megtörte a csanádi püspököt, akitől „nyilvános bűnbánatot” is kikényszerítettek.
1951 júniusában kelt nyílt levelében a következőket volt kénytelen írni a miniszterelnöknek: „A jövőben békésen és lojálisan igyekszem együttműködni, és a kormánnyal szemben elkövetett hibákat jóvátenni.”
Hamvas 1944-ben határozottan föllépett a zsidók deportálása, majd a második világháború után a németek kitelepítése ellen, de a Felvidékről elűzött és egyházmegyéje területére került magyarok lelkipásztori ellátásáról is gondoskodott. Az egyházat ért kommunista támadások idején kiállt a meghurcolt papok mellett és mindvégig bátran támogatta Mindszenty József törekvéseit. Ezt a hercegprímás azzal ismerte el, hogy 1946 szeptemberében – az egyházmegyét megszervező Szent Gellért halálának kilencszázadik évfordulóján – „kora Gellért püspökének” nevezte.
Hamvas az 1956-os forradalom kitörése után, 1956. október 25-én körlevelet fogalmazott. Kérte papjait, hogy
ezekben a mozgalmas napokban szeretettel és nyomatékkal óvják a híveket minden erőszakos lépéstől és rendzavarástól.
A diktatúra által megnyomorított ember eltorzított, gyanakvó és rettegő gondolkodásmódjára jellemző, hogy Hamvas püspök a körlevél utolsó szavainak a következőket szánta: „Őszinte szimpátiával fogadtuk az ifjúság lelkes megmozdulását és bízunk jogos kívánságaik békés megvalósulásában.” Ezzel a mondattal nyilván a szegedi egyetemisták mozgalmára, s az első autonóm magyar felsőoktatási hallgatói érdekképviseleti szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) tevékenységére utalt, amelyet a forradalmat kirobbantó első szikrának tarthatunk. Ezt az utolsó mondatot azonban az öncenzúra és a megfélemlítettség egyértelmű megnyilvánulásaként a püspök kihúzta fogalmazványáról.
Pálinkó Máté hiánypótló életrajzi könyvének fókuszában Hamvas Endre csanádi püspöki szolgálata áll, így az azt megelőző időszakot és az azt követő (a kalocsai főegyházmegye élén eltöltött) periódust csak érintőlegesen tárgyalja. A kötet értékét növeli a készítése során fölhasznált nagyszámú eredeti forrásdokumentum (főleg a szeged–csanádi püspökség levéltárából), valamint a szerzőnek a főpap unokaöccsével, Hamvas Ödönnel folytatott beszélgetései tartalmának a közlése.
Pálinkó Máté: Hamvas Endre csanádi püspök életrajza. Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Szeged, 2021
Borítókép: A második vatikáni zsinat megnyitása. Fotó forrása: Wikipédia
