időjárás 17°C Nándor 2021. October 19.
logo
A Terítéken című tárlatot múzeumpedagógiai programok is kísérik

Diana és Actaeon története egy XVI. századi fajansztálon

Petrovics Gabriella
2021.10.12. 06:44
Diana és Actaeon története egy XVI. századi fajansztálon

Az Iparművészeti Múzeum kerámia- és üveggyűjteményének luxusdarabjaiból láthatunk válogatást a Terítéken – Vadászat és reprezentáció című kiállításon, amely a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállításhoz kapcsolódva nyílt meg. A tárlaton ritkán vagy eddig még soha be nem mutatott, a témához illő iparművészeti alkotások is helyet kaptak.

– A természet, az élővilág és az ezzel össz­hangban lévő ősi tevékenység, a vadászat több évszázadon átívelő lenyomata köszön vissza az Iparművészeti Mú­zeum gyűjteményéből való dísz- és használati tárgyakon – mondta a Terítéken című kiállítás megnyitóján Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Kiemelte: a műtárgyak közül több is komoly restauráláson esett át. 

Egyes tárgyak a múzeum kiemelkedő, sokat „szerepeltetett” darabjai új kontextusba helyezve, mások ritkán vagy akár még soha be nem mutatott, a témához illő iparművészeti alkotások.

Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a vadászat mint a szabadidő eltöltésének sajátos formája nemcsak az arisztokratákra volt jellemző, hanem a nagy- és középpolgárság is előszeretettel űzte ezt a tevékenységet, erről tanúskodnak például a Zsolnay-tárgyak a kiállításon, melyek a főúri otthonok mellett a polgári otthonokban is jelen voltak.
A vadászat ősidők óta több mint egyszerű élelemszerzés. A sokszor veszélyes vállalkozás sikeréhez az istenek segítségét kérve szakrális és társadalmi jelenséggé vált, és az egyetemes emberi kultúra része. A művészetben a vadászat ábrázolása egyes mitológiai témák megjelenítésekor, zsánerként és szimbolikus értelemben is előfordul. Radványi Diána, a kiállítás kurátora a megnyitót követő tárlatvezetésen elmondta, hogy a vadászattal nagyon szoros kapcsolatban álló reprezentatív műtárgyakat, műremekeket láthatja a közönség, amelyek a vadászatot magát ábrázolják, de néhány tárgy bemutatja az európai kerámiaművészet legfontosabb műhelyeit és alkotóit is.
A tér közepén álló vitrinben kapott helyet a válogatás legkorábbi darabja, egy XVI. századi, nagy méretű fajansztál, amely a vadászat istennője, Diana és Actaeon történetét sűríti bele egyetlen képbe. De különleges a tatai fajanszmanufaktúrában készült tálca, VI. Károly császár vadászétkészletének egyik levesestálja, valamint az iglói keménycserépgyárból származó levesestál is. Sőt, itt van az Iparművészeti Múzeum csúcsdarabjai­nak számító két szelence is, amelyek a meis­seni porcelángyárban készültek a XVIII. század első felében. Az egyik vadászjeleneteket, a másik vadászatról visszatért hölgy alakját ábrázolja. Míg az itt bemutatott XVIII. századi tárgyakon a vadászat- és vadászábrázolások a korabeli valóságot tárják elénk, addig a XIX. század végi historizmus a történelmi életkép vagy az elképzelt múlt bemutatására használta a vadászjeleneteket. Ha pedig valaki tanulmányozni szeretné a XVIII. század végi főúri vadászat típusait és mozzanatait, a kétszemélyes reggelizőkészleten rengeteg anyagot talál hozzá: a különféle vadállatok elejtését gazdagon részletezett életképek mutatják be. A formájában klasszicizáló, kétszemélyes reggelizőkészlet dekorációjában még felfedezhetők a barokk festészeti hagyományok, Johann Elias Ridinger és Pieter Boel metszeteinek hatása is.
A Mezőgazdasági Múzeum Királytermében december 31-ig megtekinthető tárlatot múzeumpedagógiai programok is kísérik.

(A borítókép Teknős Miklós munkája.)