Krónikák és különféle történelmi források segítették Zsuffa Tündét Az Ég tartja a Földet című regény megírásában, de jól ismerte a kort is, a XIII. századot, amelyben Szent Erzsébet élt. Mint megtudtuk, kutatását nagyban segítette német nyelvtudása, hiszen számos forráshoz, szakirodalomhoz németül fért hozzá. Továbbá Erzsébet gyerekkori játszótársa, barátnője, Guda feljegyzései, megemlékezései is komoly támpontként szolgáltak a mű megírásához.
– Ahhoz, hogy Erzsébet életét jobban megértsük, átéljük, s mert mégiscsak egy regényről van szó, fiktív szereplőket vontam be a történetbe, de a vázat a történelem adta. Így megjelennek a regényben II. András magyar főurakkal vívott belharcai, külpolitikája és fiával, IV. Bélával való harca is – mutatott rá Zsuffa Tünde, aki elárulta, hogy a regényben és a musicalben egyaránt nagy hangsúlyt kap Erzsébet és IV. Béla szoros, szeretetteljes testvéri kapcsolata, valamint Gertrúd királyné, akit rehabilitálni akart.
‒ Igazságtalannak tartom, hogy csak azért, mert ellenségképet kellett kreálnia a Habsburgok iránt Katona Józsefnek, ez a nő lett az áldozat – tette hozzá.
Zsuffa Tünde a történet részleteibe is beavatott minket. Mint mondta,
Erzsébetnek két célja van: az egyik, hogy kibékítse apját és testvérét, a másik, hogy testvére, IV. Béla ne álljon bosszút anyja haláláért.
A kibékítés sikerült, de a bosszútól nem tudta megmenteni IV. Bélát, aki leszámolt anyja gyilkosaival.
Amikor arról kérdeztük, hogy mi volt a célja a regény megírásával, kifejtette: a XIII. századról egy hiteles korképet, míg Erzsébetről egy hiteles portrét szeretett volna adni, közérthető stílusban.
– Úgy vélem, hogy igenis be lehet mutatni történelmi helyzeteket, emberi kapcsolatokat érzelmeken keresztül. És felhívom a figyelmet arra, hogy a történelmet emberek alakítják, akiknek van arcuk, sorsuk, boldogságuk és tragédiájuk – szögezte le az író, aki az első pillanattól kezdve tisztában volt azzal, hogy az adaptáció során nem tarthat meg minden mondatot a regényből.
– Bár a történetet meg kellett csonkítani, azt gondolom, hogy ha visszaköszön a színpadon mindaz, amit leírtam, elégedett leszek. Hiszek abban, hogy a megírt jeleneteket a zene vissza tudja adni – fejtette ki.
Erzsébetet a maga egyszerűségében ismerhetjük meg, s élete jó példa arra, hogy a hitről és a szeretetről nem csupán beszélni kell, hanem megélni. Az igazi hit és szeretet pedig nem más, mint amit szavak nélkül érzünk.
Erzsébet attól szent, hogy úgy élt, ahogy a lelkiismerete diktálta. Az emberek iránti szeretete, valamint a hite a tetteiben nyilvánult meg. És annak ellenére, hogy el kellett hagynia szülőföldjét, hiszen a korona ezt követelte meg, a szíve mindig hazavágyott.
– A darab a hazaszeretetre tanít. Ugyanis lehet külföldön élni, de a szívünkben mindig maradjunk magyarok, ezt üzeni nekünk Szent Erzsébet története – véli Zsuffa Tünde, aki az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke volt. Bízik benne, hogy a musicallel elérik ugyanazt, amit a kongresszussal: ha az emberek érzik a szívből jövő szavakat, eljönnek megnézni az előadást.
Borítókép: Lezsák Sándor, Zsuffa Tünde, Szikora Róbert, Pataki András és Dolhai Attila (Fotó: Teknős Miklós)
