A Magyarságkutató Intézet (MKI) Világhódító hunok Európában és Ázsiában című tudományos konferenciáján külföldi előadok is ismertették kutatásaikat, álláspontjukat a hun kérdésről. A konferenciáról a legfrissebb Demokrata közölt részletes beszámolót.
Ebben többek között idézik Erdene Bátart, az Ulánbátori Egyetem Régészeti Tanszékének kutatóját, aki arról számolt be, hogy a hun előkelők sírjaiból gazdag leletanyag kerül elő, többek között napkultuszra utaló tárgyak, mitikus állatábrázolások.
Az egyik leggyakrabban felbukkanó tárgy a jellegzetes hun üst, ami európai, így magyarországi hun sírokból is előkerült.
Gelegdordzs Eregzen, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa a legújabb mongóliai eredményekről szólva azt mondta, az Ulánbátor melletti beleki sír feltárása az MKI részvételével történik.
Az ázsiai hun nemesi sírok leggyakrabban visszatérő kultikus motívuma a nap és a hold – ami a magyar műveltségnek, a székely mintakincsnek is szerves része.
A leletek azt bizonyítják, hogy a hunok sajátos, rétegzett államiság keretei között éltek, birodalmuk összekötötte Ázsiát és Európát.
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója szerint az ázsiai és európai hunok vitathatatlanul egy népet alkottak (ezt igazolják a külföldi kutatók archeogenetikai vizsgálatai is). Szerinte a sztyeppei népek nem biliárdgolyóként lökdösték egymást a hatalmas eurázsiai térben, hanem magas fokú civilizációt alkottak.
Az is bizonyos, hogy a hunok jellemzően europid típusú emberek voltak, a Kárpát-medence lakossága pedig a különböző, többek között szkíta népek megjelenése ellenére alig cserélődött.
Szergej Botalov orosz régészprofesszor feltárásaiból kiderült, hogy az ázsiai hun birodalom testvérharcba torkolló felbomlása után a nyugat felé áramló hun népesség kulturálisan és politikailag magába olvasztotta a szarmatákat. Sokat mondó tény, hogy a Kárpát-medencéből előkerült hun minták, például a marosszentgyörgyi lelet genetikai profilja megegyezik távoli, többek között a Tien-san területéről származó hun minták genetikai profiljával. Neparáczki Endre archeogenetikus kutatásaiból pedig az is kiderült, hogy
ez a profil egyértelműen kimutatható az Árpád-ház, más néven Turul-dinasztia genetikájában.
A teljes konferenciát meg lehet nézni az alábbi videóban. A külföldi előadások magyar szinkrontolmácsolással hallhatók.
Borítókép: Kertai Zalán festménye (Forrás: kertai.hu)
