Vannak a dokumentumfilmben érdekes és elgondolkodtató pillanatok, kijelentések. Például, amikor az olasz bandavezér méltatlankodik, hogy igazán nem értetették, hogy mire volt az a nagy felhajtás: „Csak egy lopás, számunkra csak egy lopás volt” – mondja kedélyesen. Arról nyilván nem mesél, hogy a dobálás és egyéb mostoha bánásmód miatt milyen szinten sérültek a műtárgyak (erről viszont beszámol a filmben Moré Miklós restaurátor). Egy másik bandatag rezignáltan nyilatkozik, hogy igazán nem akartak senkinek sem ártani, nem akarták a magyarokat megbántani. Sajnálkozik, hogy miközben ők elég olcsón megúszták, magyar segítőik kemény börtönéveket kaptak. Na, de miközben az egyik gazember mély megbánást tanúsítva, mintegy bocsánatot kér a magyaroktól, a már említett bandavezér így zárja a nyilatkozatát: „Amit a mai napig nem értek, az az, hogyan kerültek azok a festmények a magyar múzeumba: ellopták tőlünk vagy megvették őket?”
A film Budapesten a Cinema MOM-ban és a Kino Cafe moziban látható, emellett többek között Miskolcon, Kecskeméten és Jászberényben és vetítik.
Borítókép: korabeli karikatúra a rendőrség tehetetlenségéről (Rajz: Várnai György)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!