A Makám korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat. Az együttest az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Krulik Zoltán alapította és kezdetben az improvizatív kamarazene kelet-közép-európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein, melyben a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágával. A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi.
Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia voltak a Makám énekes szólistái.
A rendszeres külföldi fesztivál meghívások mellett a Makám a hazai zenei élet aktív részese. Az együttes repertoárjával az ifjabb nemzedékek megszólítására is komoly szerepet szán, ezt jelzi a Szindbád az Ákom bákom, a Csillagváró című műsoraik és hasonló című CD-ik rendkívüli népszerűsége.
A Söndörgő nem egy átlagos balkáni banda. A rézfúvósok vagy hegedűk használata helyett ez a magyar együttes a tambura (kis pengetős hangszer, amely a mandolinra emlékeztet) köré épült – igazi tamburazenekar. Ehhez hozzáadva fúvós hangszereket, harmonikát, dobokat kapjuk a Söndörgő-hangzást.
Zenéjük a szerbek és horvátok, a magyarországi délszlávok hagyományaiból származik.
Az együttes ezt a kevéssé ismert balkáni hagyományt kutatja, feldolgozásokat és saját alkotásokat hoz létre, amit koncerteken ad elő. A Söndörgő repertoárjának hagyományos része a Bartók Béla és a Vujicsics Tihamér által összegyűjtött dallamokból, valamint közvetlenül mestereiktől tanult darabokból áll össze.
A koncertről bővebben a Fonó weboldalán olvashatnak.
Borítókép: A Makám együttes (Fotó: Krulik Marcell)