A dorogi lemezgyárat az országos jelentőségű, nagy átfogó iparfejlesztési koncepció megvalósításának keretében építették fel és adták át. A helyszín kiválasztásában nem volt mellékes a főváros közelsége, egészen pontosan az a megfontolás, hogy bizonyos iparágakban mentesítsék Budapest túlterheltségét. Ezenkívül fontos szempontként szerepelt a folyóvíz közelsége, ami Dorog esetében szintén adott volt. A gyár üzembe helyezésének sikertörténetét Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) igazgatója Barna Andrásnénak, a Művelődésügyi Minisztérium zene- és táncművészeti főosztálya vezetőjének írt leveléből ismerhetjük meg: „A IV. ötéves terv fő célkitűzése a vállalatnál a saját termelési bázis létrehozása volt. Ezt a feladatot a dorogi gyár felépítésével maradéktalanul megvalósítottuk. A saját gyár létrehozásával, a gyártási profil átvételével a vállalat megteremtette a további fejlődés eszközét, a mindenkori piaci kereseti viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás lehetőségét. A gyár üzemeltetésének eddig eltelt féléves szakasza azt bizonyítja, hogy e beruházás teljes mértékben igazolja a hozzá fűzött reményeket. Azzal az eredeti célkitűzésünkkel szemben, hogy a profilátvétel évében kerüljük el az esetleges visszaesést a hanglemez gyártásában, a közismert tárgyi nehézségek ellenére, 1976-ban több mint 30 százalékkal növeltük a hanglemezgyártást és -forgalmat az előző évi szinthez képest.”
A korábbi évekhez képest már 1976-ban is érződött a dorogi lemezgyár beindulásának hatása, 4,5 millió lemezt készítettek, amelyek iránt Bors Jenő szerint jelentősen megnőtt a kereslet, olyannyira, hogy az 1980. évi előirányzott mennyiséget már 1976-ban meghaladták. Persze itt az MHV-igazgató jelentősen elferdítette a tényeket, hiszen a kereslet addig is megvolt a társadalomban a könnyűzenei termékek iránt, csak a kultúrpolitika akadályozta meg annak felszínre törését. A sikerhez hozzájárulhatott az is, hogy az eredeti terveken túlmenően is telepítettek a gyár területére egységeket (tasakkészítés, műsoros hangszalagüzem, nagyobb mechanikai műhely), ami másfelől viszont hátrányt is jelentett, mert az így keletkezett túlzsúfoltság nemegyszer akadályozta a termelés menetét. Bors Jenő megjegyezte Barna Andrásnénak, hogy további tartalékokkal rendelkeztek a kapacitás terén, amit figyelembe vettek a piackutatás során, amikor többféle forgatókönyv alapján gazdasági számításokat végeztek. Ebből is jól kivehető, hogy még a kommunista viszonyok között is szükség volt a reklámtevékenységre és marketingmunkára a bevétel növelése érdekében. Az igazgató azonban bevallotta, hogy a nagykereskedelmi raktár kiépítése akadályozta a volumen további növelését, emiatt még mindig nem adhattak ki mindent, amiben üzletileg fantáziát láttak.