A Fésülködő nő a festő életművének egyik legjelentősebb, legnagyobb méretű kukoricás képe, amely 1909 kora tavaszán született a művész Kelenhegyi úti műtermében.
Mint mondta, Rippl-Rónai műve előtt nem sokkal korábban készült 1909-ben Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című olajképe, amely az árverésen 110 millió forintról indulva érte el a 220 millió forintos csúcsot, és így felkerült a legdrágábban elárverezett magyar művek közé, megosztva a negyedik helyet Rippl-Rónai korábbi rekorder képével.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ritkán szerepelnek árverésen Galimberti alkotásai, mivel a tragikusan és hamar lezárult életmű 30-nál kevesebb festményt számlál.
Galimberti az enteriőr születésekor az idősebb mester Rippl-Rónai kaposvári otthonában dolgozott, és 1909 tavaszán festette meg a képet. A közelmúltban a szakértőknek sikerült azonosítaniuk a kép bal oldalán látható színezett fametszetet: Gauguin Te Atua, vagyis Az istenek című, azóta elveszett alkotását Rippl-Rónai magától a művésztől kapta ajándékba, amikor 1894-ben Párizsban meglátogatta.
Rekordot döntött Márffy Ödön Álló női akt című képe is, amely 80 milliós indulási árról élénk licitharc mellett egészen 170 millióig emelkedett, jócskán felülmúlva az életmű korábbi, 72 milliós rekordját
– mondta Kieselbach Tamás.
Magas áron kelt el Czóbel Béla Gyermekek a réten című festménye, amely 60 millió forintról jutott el 90 millióig, míg Vaszary János Labdázók a tengerparton című műve 48 millió forintról indulva kelt el 80 millióért, Gulácsy Lajos Emlékezés a tóparton című festménye pedig 55 millióról 60 millióig jutott.
Jól szerepelt az árverésen Batthyány Gyula Zsokéklub című festménye, amely egykor gróf Széchenyi László és felesége, Gladys Moore Vanderbilt gyűjteményében volt. A kép 28 millió forintos kikiáltási árról indulva kelt el 46 millióért.
Borítókép: részlet az árverésről (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)