Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója sajtótájékoztatón ismertették a pályázat nyerteseit, melyen 59 Kárpát-medencei pályázó vett részt, Székelyföldtől Délvidékig.
A konferencia előadói olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogyan őrizhetjük meg az anyanyelvjárásainkat, hogyan gazdagítják a nyelvjárások a mai magyar köznyelvet, mi a magyar nyelvjárások szerepe nemzeti identitásunk megőrzésében. Mindez különösen fontos kérdés a trianoni diktátum által elszakított magyarlakta területeken, mint például Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken. A sajtótájékoztatón Juhász Judit köszöntötte a konferencia részvevőit.
– Nagy örömmel csatlakoztunk még tavaly a Magyarságkutató Intézet kezdeményezéséhez, hogy ünnepeljük meg ezentúl a magyar nyelvjárások napját – mondta Juhász Judit –, állítsuk fénybe azon törekvésünket, hogy őrizzük meg anyanyelvünk kincseit, próbáljuk a tudatos nyelvhasználat részévé tenni azt a hihetetlen gazdagságot is, amelyet a különböző nyelvjárások ízei, hangulata, tartalma, üzenete jelent számunkra. A pályázat mindig arra alkalmas, hogy ne csak a szakemberek, jelen esetben a nyelvészek foglalkozzanak ezzel a szép feladattal, hanem az úgynevezett laikusok is. Valljanak ők arról, hogyan gondolkodnak, ha irodalmi alkotásra adják a fejüket a nyelvjárások valamelyikéről, illetve mit fogalmaznak meg a családi kincsestárból, a régi családi történetekből, adomákból vagy a szakrális imádságokból. Azokból a nyelvi emlékekből, amelyek egy család életét jelentették generációkon át. A múltból mit menthetünk át a mai köznyelvbe és mi az, amivel tudatosíthatjuk, hogy a magyar nyelv egy csoda – sorolta az elnök asszony.
A Családi hagyományaink című, a Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége által hirdetett közös pályázat nyerteseit Pomozi Péter igazgató ismertette. Kiemelte, hogy a pénzjutalmakat az Anyanyelvápolók Szövetsége biztosította, a könyvjutalmakat pedig a Magyarságkutató Intézet. – Ötvenkilenc pályázat érkezett, ami minket is kellemesen meglepett – kezdte ismertetőjét Pomozi Péter. – Minden régióból érkeztek pályázatok. Tizenkettő érkezett Szilágyságból és Székelyföldről, Délvidékről kettő, Felvidékről kettő és még az Amerikai Egyesület Államokból is érkezett pályázat. Ez is mutatja, hogy mekkora nemzet-, anyanyelv- és identitásmegtartó ereje lehet annak a kulturális kincsnek, annak a történeti, néprajzi és nyelvi örökségnek, ami a nyelvjárásokban rejlik. A pályázók nagy része ügyesen teljesítette azt a kritériumot, hogy adja vissza valami módon írásban is az anyanyelvjárása zamatát – mondta Pomozi Péter.
Az irodalmi kategória első helyezettje Fercsák Lászlóné Göcsejből, második helyezettje Vargyas Rozália Székelyföldről. A Családi kincseink kategória első helyezettje Sinkáné Magyar Gabriella Hódmezővásárhelyről, második Rimaszékiné Kovács Klára Szirmabesenyőről, a harmadik helyezett Bakos Réka Délvidékről, Csantavérről. Az ifjúsági különdíjat a 16 éves Hutás László kapta.
Borítókép: Juhász Judit és Pomozi Péter (Fotó: Szabadi Mónika)
