Ókovács Szilveszter: Vudubábut csináltak a Magyar Állami Operaházból

Fellázadtak a vidéki operatársulatok igazgatói, mert a Magyar Állami Operaház február 1-jétől megszünteti a kikérők rendszerét, magyarán egyetlen énekes sem dolgozhat párhuzamosan vidéki intézményekben próbaidőszakban. Ókovács Szilveszter azzal magyarázza a döntést, hogy garantálniuk kell az előadásaik minőségét, ezért véget kell vetni a fusizásnak, a vidékiek szerint ez olyasmi, mintha egy fővárosi kórház leszerződtetné az ország összes aneszteziológusát.

A kormánybiztos szerint az nem járja, hogy „fizetjük az énekest, de nem nálunk dolgozik: erről elmondtam imént, hogy jogi nonszensz is.” Arra emlékeztette az interjúkészítőt, hogy a nyugati nagy testvéroperaházak szólistái a várost sem hagyhatják el a próbaidőszak alatt, ők viszont „senki lábára nem tesznek nyomkövetőt”, vagyis, ha náluk nincs dolga, akkor úgy gazdálkodik az idejével, ahogyan jólesik, ahogy a hangja bírja. Ókovács Szilveszter kifejtette, hogy a kikérő azt jelenti, hogy az énekes nem vesz részt a kiírt próbán, mert másutt van dolga. Arra a kérdésre, hogy miért kell az adott napok egészét a próbának fenntartani – hiszen nyilván nem reggeltől éjfélig próbálnak az énekesek – azt válaszolta, hogy a rugalmasság miatt később osztják be, hogy délelőtt vagy este van-e próba, esetleg mindkét napszakban, hisz „ennyi tartalékot muszáj benne hagyni egy több száz ember együttműködését jelentő folyamatban”.

– A Hunyadi negyvennapos próbaidőszakában a címszereplőnek 28 megjelölt próbanapja van, 12 napot pihenhet közben. Ezzel viszont magamra vettem annak ódiumát, hogy ha nem a tervezett ütemben haladok, nem lesz mód pótolni az elmaradást. Elértünk a lehetőségeink végére – szögezte le.

Ókovács Szilveszter nyílt levele – A szomszéd tehene, avagy a vidék kontra főváros operajátszásáról – még novemberben jelent meg az Origón, erre a vidéki zenei vezetők először nyilvánosan szerettek volna reagálni. Egy nyílt fórumon akarták megvitatni a Magyar Állami Operaház kormánybiztosával, hogy vidék és főváros miként tudna együttműködni és segíteni egymás munkáját. A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozata három kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a vidéki operatagozatok céljait működésének nehézségeit. Az utolsó alkalomra meghívták Ókovács Szilvesztert, de az eszmecsere napján lemondta részvételét. Az eszmecserén végül Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője, Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója, Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, valamint Vadász Dániel, a Coopera alapítója vett részt. A beszélgetésen elhangzott, hogy a kikérők megszüntetésével ellehetetlenül a Budapesten kívüli operajátszás. 

Vadász Dániel, a Coopera alapítója ekkor elmondta, hogy ha nem tudnak az Operaházzal szerződéses viszonyban lévő énekesekkel dolgozni, akkor vidéken lehetetlen operát játszani.

– Magyarországon mintegy 160 aktív énekes van, akik közül több mint 140-en szerződéses viszonyban állnak az Operával. Ez olyasmi, mintha egy fővárosi kórház leszerződtetné az ország összes aneszteziológusát, és azt mondaná, hogy itt remekül végezzük a munkánkat. Csakhogy ágazatban kell gondolkodni. Az elmúlt években látható tendencia, hogy egyre több bemutatót tartanak az Operában, amihez egyre több énekesre van szükség, akik – vállalkozói szerződéssel bár, de mégiscsak – az intézményhez vannak kötve – mondta a Coopera alapítója. 

Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója azt is szóvá tette, hogy a vidéki színházak komoly anyagi nehézségekkel küzdenek. – Ha a főszerepre meghívott énekes megkapná csaknem azt a gázsit, amit az Operaházban szokott, attól még egy hegedűs vagy kórustag ugyanúgy nettó 140 ezer forintért dolgozna. Előszeretettel emlegetjük a lelkesedést, hivatástudatot, de az itt dolgozók közül sokan egyszerűen beleragadnak ebbe a helyzetbe, és senki nem kínál számukra megoldási lehetőséget – mondta a direktor. 

Ókovács Szilvesztert az említett interjúban arról is megkérdezték, hogy mivel a Magyar Állami Operaház főigazgatójaként a Nemzeti Kulturális Tanácsban a magyar operajátszás egészét képviseli, érez-e felelősséget a vidéki operajátszás iránt? A főigazgató igennel válaszolt, és hangsúlyozta, hogy a 2019-ben alakított, évente egyszer-kétszer összeülő Nemzeti Kulturális Tanácsban az Opera vezetőjeként képviseli a műfaj szempontjait, ám „semmilyen anyagi eszközöm, döntési vagy utasítási jogom nincs más színházak kapcsán. Minden tőlem telhetőt megtettem a vidéki kollégák helyzetbe hozásáért a stratégiaíráskor, és az öt vidéki nagyváros háromtagozatú színházait a prózai és a táncstratégia ugyanúgy eléri, tehát adott esetben három irányból is kaphatnak majd segítséget”.

A teljes interjú ITT elérhető.

Borítókép: Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)