A sárkány csak eleinte tűnik túlzásnak, a szerző az utószó jegyzetei között meg is jegyzi, hogy bár sok minden valóságos a könyvben, van, ami fikció: „Syms is írt egy rövidke naplót a Beagle útjáról, ám a Galápagosra érkezésük egyáltalán nem szerepel benne – én pedig kapva kaptam a lehetőségen. Volt egy remek ötletem, amivel kitölthettem az üres lapokat.”
Jó elhinni ezt a könyvet a szerzőnek – persze értjük, hogyan. Hiszen a sárkány ilyen: „Hogyan is lehetett volna érzékeltetni a lény méretét? Nagyobb volt, mint négy postakocsi együttvéve, sőt, a farkát is beleszámítva még sokkal nagyobb is volt azoknál. Szárnyai most a testéhez simultak. Papa mindössze egy méterre állt tőle. Emmie érezte, hogy a szíve a torkában dobog. A sárkány lehajtotta a fejét, szeme most egy vonalba került Papáéval – leszámítva persze, hogy a feje nagyobb volt, mint Papa egész teste, szemének mérete pedig meghaladta Papa fejéét.” Jó, hogy születnek még ilyen ifjúsági regények.
Lindsay Galvin: Darwin sárkányai. Fordította: Halmai Gergely. Manó Könyvek Kiadó, Budapest, 2021.
Borítókép: Lindsay Galvin (YouTube)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!