A lovagiasság a trendi

A kamaszoknak szóló filmeket onnan lehet messziről felismerni, hogy a versenyről szólnak. Még a szerelmes filmek is. Peter Hutchings Gyűlölök és szeretek című alkotása abban különbözik az átlagtól, hogy itt a férfi az érzékenyebb, és lovagias erényei vannak.

Fel sem tudjuk mérni, mennyire befolyásolja a kamaszokat mindaz, amit a mozivásznon látnak. Főleg akkor nagy a felelősség, ha férfi-nő viszonyrendszerről van szó, a kamasz ugyanis környezetéből próbálja ellesni, mik a trendi, mik a menő magatartási formák. Régen a szülőkön és a kortárs csoportokon kívül a könyvek, a popzene is sokat segített a színház és a film mintaadásán kívül, mára a popzene sokszor inkább a szakításról szól, könyveket már keveset olvasnak a kölykök, a szülők fele elvált, színházba kevesen jutnak el, úgyhogy maradnak a sorozatok és a mozifilmek.

Minden fiatal generáció esetében fontos volt a verseny, de a mai fiataloknak mintha az első helyre került volna. Fiatal nők fiatal férfiakkal kelnek versenyre azért, hogy ki kapja meg a kinevezést egy munkahelyen, hogy ki kapjon magasabb beosztást. Ilyenkor elmosódhatnak a nemek közötti határok. Peter Hutchings filmjében szerencsére nem ez történik. Nála a nő nőként, a férfi pedig férfiként küzd, rá­adásul nemes küzdelemben. Elmennek, persze hogy elmennek a végső határig, de nem lépik át. Pedig temérdek alkotás szól manapság arról, milyen az, amikor az emberek már az erkölcs határát is túllépik egymással szemben.

A film szépen bemutatta azt is, hogyan szeret egy nő, ha még fiatal és képtelen megélni az érzései mélységét. Hirtelen felindulásból, kapkodva. Sokszor hisztérikusan. Mindez az alkotók szerint a női bizonytalanságból fakad, abból, hogy egy nő nem igazán érti a férfi gondolkodásának lényegét. Egy férfi ugyanis, ha igazán szeret, akkor napról napra mélyülnek az érzései.

Egy férfi – legyen fiatal vagy idősebb –, ha igazán szeret, akkor lovagként szeret ma is.

A filmek nagy részé­ben kigúnyolják a férfiak ezen lovagias megnyilvánulásait, a modern és emancipált nő sokszor kineveti azokat. Pedig (többek között) ettől férfi a férfi. Úgy szeret, mint még soha senki. Gondoskodik a nőről, vigyáz rá. A film bemutatja, hogyha egy férfi igazán szeret, akkor nemhogy legyőzni nem akarja a nőt (például a munkahelyi versenyben), hanem éppen ellenkezőleg. Meg akarja óvni mindentől. Nem akarja becsapni, hanem inkább mindenét neki adja.

Ha egy férfi igazán szeret, akkor megnyílik a nő előtt, és ezzel sérülékennyé is válik. Mert a férfiaknak nemcsak azért tanítják azt, hogy tartsák meg maguknak gondjukat, bajukat, oldják meg maguk, ne hisztizzenek, hanem cselekedjenek, mert ez a férfias viselkedés lényege, hanem azért is, mert akkor nem sebzik meg a lelküket. A film által bemutatott paradoxon az, hogyha egy férfi kemény marad, soha nem tud majd igazán szeretni, ha viszont megnyílik, nem biztos, hogy a hektikus és hisztis fiatal nő érteni fogja, hogy olyan kincset kap a férfitól azzal, hogy őszinte hozzá, amely minden drágakőnél értékesebb. A biztos talapzaton álló párkapcsolatok ilyen őszinte megnyilvánulásokra épülnek.

A férfi nő iránti bizalmát nap mint nap rombolja a túlságosan nyitott, mindent szóvá tevő női emancipáció. Ha egy férfi nem mutathatja ki egy nő iránti tiszteletét például udvariassági formulákban, nem igazán tud találkozni a férfiúi és a női energia.

A Gyűlölök és szeretek című film tehát abban tér el a sok hasonló, leginkább kamaszoknak szóló alkotásoktól, hogy jó viselkedési mintát ad a fiúknak.

Megtanítja őket a nyugodt és kimért magatartásra, a türelemre, egy nőnek ugyanis minden belső félelmét is le kell győznie, hogy feltétel nélkül oda tudja adni magát a férfinak. A film bemutatja, hogy egy férfinak önfeláldozónak kell lennie. Nemcsak az ajtóban, nemcsak az életben, de még a munkahelyi küzdelemben is előre kell engednie a nőt, mert egy férfi legfontosabb értéke a tisztessége. Az egyenlőségesditől sújtott korunkban sok nő ezt nem is érti. Ezért is maradnak egyedül. Ha kiölik a férfiakból a lovagi értékeket, akkor  egy gátlástalan harcossal találják szembe magukat.

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Prorom Entertainment Kft.)