– Úgy gondolom, hogy nagyon fontos dolog, ha a magyar színházak folyamatos előadáscseréket bonyolítanak le – fogalmazott Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, aki ezt így indokolta: – Jó a színésznek más közönség előtt, más kollégák előtt megmutatkozni és jó a közönségnek is, ha más színészeket és másfajta előadásokat lát. Ez a békéscsabai társulatra, közönségre egyaránt igaz. Az utóbbi számára még pluszélményt jelenthet, hogy ismert fővárosi művészeket láthat Békéscsabán.
A kapcsolat a két társulat között többéves múltra tekint vissza.
– Nem most lépünk fel náluk először, és ők is többször jártak már Békéscsabán és Szarvason. A Trianont kifejezetten a témája miatt hívta meg Nemcsák Károly igazgató úr, aki fontosnak tartja ezt a még mindig igazán kibeszéletlen történelmi traumát feldolgozó előadást saját színpadukon látni – magyarázta a békéscsabai direktor, majd kiemelte:
– Ez a produkciónk is jelzi, hogy számos vidéki színház esetében jelentős elmozdulás történt a műsortervekben, a korábban egyeduralkodó liberális szellemiségű műsorpolitika és előadások tekintetében.
A Trianont Seregi Zoltán még ősbemutatóján, 2018. június 23-án látta a Hősök terén, s már akkor megfogalmazódott benne az elhatározás, hogy Koltay Gábor és Koltay Gergely musicaljét szeretné az általa vezetett színházban bemutatni. Természetesen több száz fős statisztéria, lovak és valódi autók nélkül, a békéscsabai színpadra alkalmazva. A terv valósággá vált, a kőszínházi ősbemutatót 2020 végén kezdték próbálni, Koltay Gábor rendező irányításával.
A Koltay testvérek és a Kormorán együttes által jegyzett Trianon cselekménye a Millenniumtól indul és a rendszerváltozásig tart. A zenés játék a kisemberek szemszögéből ábrázolja a történelmet, s arra keresi a választ, hogyan lehet megvalósítani a nemzet határokon átívelő egyesítését.
József Attila Színház Szibériai csárdása a valóságban megtörtént eset alapján idézi föl az első világháború alatt orosz fogságba esett magyar katonák sajátos akcióját. A legtávolabbi szibériai hadifogolytáborban, részben fejből, részben pedig orosz-–francia fordítási töredékek alapján írt szövegkönyvből és emlékezetből lekottázott partitúrából vitték színre a Csárdáskirálynőt a magyar honvédek.
