Latabár Kálmán szerepe mindebben az volt, hogy ő még a polgári világban tanult áruházi eladót alakított, ám ebben az új kommunista rezsimben munkaversennyel kell szembesülnie, az viszont nem tréfa dolog, el kell adni mindent, ha kell az a vásárlónak, ha nem.
A korabeli néző pedig pontosan értette, milyen fájdalmas mélységek húzódnak Latabár Kálmán tréfái mögött, de azt is tudta mindenki, hogy a túlélés egyik fontos eszköze a nevetés. Amit ugyanis kinevet az ember, attól már nem is fél többé.
A kommunisták legnagyobb ellensége a nevetés volt. A tréfák rámutattak a szürreálisan groteszkké váló élet abszurditásaira, rámutattak arra, hogy egyet tehet az ember, kikacagja ezt az őrült világot és benne persze magát is. És hiába írta azt a korabeli kritikus a Népszabadság hasábjain, hogy „tehetséges táncoskomikusunkat a közönség elhidegülése figyelmezteti arra, hogy zsákutcába tévedt”, mindenki tudta, hogy hazudnak.
Városuk szülöttére emlékeznek
Kecskeméten a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a KKMM Katona József Emlékház szervezésében várnak minden érdeklődőt a Latabár Kálmán halálának évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre ma 13 órakor. A Latabár Kálmán egykori szülőházát jelző emléktáblánál (Kecskemét, Katona József utca 7.) beszédet mond Aradi Imre, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Latabár Kálmán-díjjal kitüntetett színművésze. A koszorúzást követően mindenkit szeretettel várnak a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Katona József Emlékházban (Katona József utca 5. sz.).
Borítókép: Latabár Kálmán (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!