Novák Emil, az SZFE általános rektorhelyettese leszögezte: rendkívüli időszak végéhez érkeztek, megújultak az Uránia Filmszínház padsorai, s megjelent az Uránia című folyóirat.
A színház-, a mozgókép- és a médiatudomány területeit lefedő szaklapról Antal Zsolt főszerkesztő, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet vezetője elmondta: a folyóirat magában eszköz, lehetőséggé akkor válik, ha az egyetem oktatói használják a publikációs felületet.
– Azzal a céllal alapítottuk a folyóiratot, hogy létrehozzunk egy olyan publikációs teret, amely biztosítja a szerzőknek, hogy felkerüljenek a nemzetközi művészettudományi térképre
– fogalmazott a főszerkesztő, megjegyezve: természetesen ez hosszú folyamat lesz.
Az Uránia alapvetően online formában érhető el, de reprezentációs célok miatt fontosnak tartják a nyomtatott verziót is, amely a szemeszterekhez igazodva évente két ízben jelenik meg. Az oktatók mellett a hallgatók, elsősorban a doktoranduszok számára biztosítanak lehetőséget a publikálásra.
Az első számban a tanulmányok mellett esszék, recenziók és műismertetések, valamint egy átfogó szakmai életútinterjú is olvasható, méghozzá a Nemzet Művészével, Koltai Lajossal, a mesterképzés osztályvezető tanárával.
Az interjúról a főszerkesztő elmondta, hogy az a későbbiekben forrásként szolgálhat a kutatók számára. Érdekesség, hogy Jankovics Marcell életművét esszé stílusú terjedelmes tanulmány taglalja a bemutatkozó lapszámban.
Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az SZFE tanára, az egyik szerző felidézte: anno filmklubokat tartottak az Uránia moziban, míg a XVIII. század végén Kármán József Uránia címmel indította el az első magyar folyóiratok egyikét.
Fazekas István dramaturg, szakfelelős, aki szintén publikált a lapban, kifejtette: a nyelv egyes kérdéseit vizsgálja szinte mindegyik publikáció, anélkül, hogy a szerzők összebeszéltek volna. – 1825. november 3-án Széchenyi István a képviselőházban azért tett felajánlást a Magyar Tudományos Akadémia javára, mert éppen akkor tárgyalták a magyar nyelv ügyét, és azt akarta, hogy ez a szívügye legyen az értelmiségnek, ez pedig kulturális reformot hozott magával – emlékeztetett Fazekas István, hangsúlyozva:
a magyar kultúra színház általi megújulása zajlik éppen, s a színház a nyelvhez kötődik.
