Társadalom-, kultúra- és médiakutatóként a kortárs divat jelenségét értelmezi Keszeg Anna a nemrég napvilágot látott, négy nagyobb fejezetre tagolt tanulmánykötetében. A divatkutatónak számos előítélettel kell szembenéznie a tudományos közegben, ugyanis
[...] a divat tudományos megítélése sokszor csúszik össze azokkal a hétköznapi vélekedésekkel, melyek a divathoz kapcsolódnak.
Pedig izgalmas és érdekes e részterület is: vizsgálható például a divat a kortárs világ jól látható jelentéshozó komponenseként vagy éppen a kortárs társadalmi, gazdasági, politikai folyamatoknak és tendenciáknak vizuális közvetítőjeként is. Az első fejezet a divat fogalmi rendszerét járja körül rendkívül óvatosan és logikusan építkező alfejezetek mentén, így a témában kevésbé jártas olvasók hamar a divatkutatás beavatottjaivá válhatnak.
Az Univerzumépítés a kortárs divatiparban című második fejezetben többek között az Chanel-univerzumba tekinthetünk be, majd fókuszba kerül a filmművészet és a divatművészet közötti viszonyrendszer. A mozgóképes referenciák többsége jól ismert alkotás (például az Álom luxuskivitelben, a Sissi-trilógia), de külön elemzés tárgyát képezi a közmédia csatornáin is nagy sikerrel futó, Émile Zola-adaptáció, a Hölgyek öröme című sorozat. Az utóbbiról a divat mint térrendszer megszületésének kontextusában olvashatunk: „Zola regényének adaptációja nagyon jó példája annak, hogy a vásárláspszichológia alapregénye, mely a nők kapitalista gépezet általi kizsákmányolását teoretizálta, a kortárs sorozatban hogyan válik hangsúlyosan emancipatorikus elbeszéléssé.”

Hogyan értelmezhető a közösségi dinamika a divatfogyasztásban? Van-e értelme még az amatőr–professzionális, valamint a tartalomgyártó–fogyasztó oppozíciónak? – többek között ezekre keresik a választ megannyi tárgykör áttekintésével a harmadik fejezet szövegei.
2020-ban a divatipar története legkomolyabb legitimációs válságát vészelte át. Ez a válság nem volt új keletű: a tömegmédiumok is gyakran cikkeztek arról, hogy a divatipar az első, második, ikszedik legszennyezőbb iparág [...], s e tények figyelembe vétele az elmúlt másfél évtizedben a terület szereplőinél különféle újratervezési stratégiákat idézett elő.