Nagy Lajos korában játszódik az Anjou című előadás

Visszarepülünk a XIV. századba, az összeesküvések, gyilkosságok, ármány, diplomáciai bonyodalmak, pápai vizsgálat, kivégzések és bosszúhadjáratok világába a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház új, Anjou című előadásán. A középkort megidéző dráma Nagy Lajos korába kalauzol vissza. A rendező hatásosan viszi színpadra a történelmi korszakot, így a néző igazi lovagkori látványelemekre és vérbő cselekményre számíthat. A premiert pénteken tartják, de a darabot április 8-án is műsorra tűzik.

Forrás: Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház

A dráma bemutatja, hogy milyen jelentős politikai tényező volt a Magyar Királyság a XIV. századi Európában, ahol Nagy Lajos távlatokban gondolkodó, valódi államférfi volt. Emellett számos izgalmas kérdést feszeget az előadás: milyen geostratégiai megfontolásból indított hadjáratot a király Nápolyba, milyen kapcsolat volt közte és III. Edward angol király között, hogyan kapcsolódott a százéves háború a nápolyi trónutódlás kérdéséhez, mi köze a nápolyi hadjáratnak a pápák avignoni fogságához?

Az író-rendező, az Udvari Kamaraszínház igazgatója, Andrási Attila különböző forráskutatások eredményeit feldolgozva írja meg és rendezi színdarabjait. Minden írását komoly és alapos kutatómunka előzi meg. Az Anjou című mű megírása során Bárány Attilával, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával egyeztetett. A professzor előadást is tartott a színészek számára a középkori ember énképéről, a lovagkor erényeinek fontosságáról, és a hit szerepéről az életükben. Előadást tartott továbbá számukra Illéssy Mátyás atya, százhalombattai plébános a hit erejéről és arról, hogy milyen erőt, milyen segítséget ad a hit a mindennapi életben, mit jelentett ez a középkori és mit jelent mai kor emberének. Mindez meg is jelenik az Anjou című színdarabban.

Ez egy hihetetlenül izgalmas korszak, ahol fontos szerepet játszott a hit és a lovagi erény

– sorolta a rendező.

Tisztesség, becsület, hűség. De vajon mit ad a ma emberének, ha ezt színpadon látja? Rendkívül fontos, hogy az iskolások lássanak olyan előadásokat, amelyek a történelmi hűség alapjain állnak, és a cselekmény bemutatásán túl katarzison keresztüli élményt nyújtanak a néző számára

– mondta Andrási Attila.

Papp Janó díszlet- és jelmeztervező nem először dolgozik az Udvari Kamaraszínház társulatával. A nagysikerű Vörös Pimpernel után a kora középkor távoli, misztikus és fantáziadús világát kelti életre ebben a darabban.

– Magával ragadó a feladat – mondta a művész. – Nőknél fejdíszek, csőrös cipők, uszályok, fátylak, drótos fejdíszek, koronák, ékszerek, fémszálas anyagok, hímzések. Én mindig karakterekben gondolkozom. A nők izgalmasabbak, náluk lehet a finomságot, szépséget ötvözni az extravaganciával, extrém színösszeállításokkal. A darabban igencsak szélsőséges karakterek szerepelnek, gonosz, erős, szimpatikus, ragyogó, vitézi jellemek. Johanna buja és bűnöző, megöleti a férjét. Gonosz, gátlástalan, testi és kulináris élvezeteknek hódoló királynő. Az ő ruhája vörös lesz. Nála a muszlint és a brokátot használom. A rendezővel abban maradtunk, hogy színekre bontom az udvarnokok ruháit. A vörös-, narancs-, arany színű a Johanna udvartartása, Lajosé fehér és liliomos királykék, a méregkeverő család öltözete pedig méregzöld lesz – árulta el a jelmeztervező.

Borítókép: XIV. századi jelmezek (Fotó: Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház)