Érezte, vele vannak az ősök

Hidán Csaba László ötlete volt , hogy az 1448-as rigómezei csata helyszínen kitűzze Hunyadi János harci zászlaját.

Fotó: Barna Koncsek

Mint mondta, a magyar parancsnokság munkájával mindenki elégedett, pontosnak és megbízhatónak tartják a magyar vezetést, tisztelik katonáinkat.
A rigómezei csata helyszínén a magyar honvédség lehetőséget biztosított a terepbejárásra és a kutatásra, melyre korábban még nem volt példa. Ennek köszönhetően pontosan fel tudták térképezni a csata helyszínét.

– A leírások alapján nagyjából tudtuk, hogy hol álltak fel a magyar, illetve a török csapatok, hogyan történtek a hadmozdulatok, de a modern katonai technika segítségével mindezt ki is tudtuk vetíteni a terepre, melynek során logikusan összeállt a kép. 

Tisztán láttuk, hogy honnan lehetett támadni, elbújtatni csapatokat, és melyik rész volt alkalmas lovas csatát vívni – fogalmazott a régész-történész, akitől azt is megtudtuk, hogy a Magyarságkutató Intézet és a honvédség is nyitott a további együttműködésre.
Hidán Csaba László erdélyi származású, Kolozsváron született. A hiteles, ugyanakkor nemzeti érzelmekkel áthatott tudásátadás híve. Korabeli öltözékek, eszközök, fegyverek hiteles rekonstrukcióit viseli és ismerteti előadásai, valamint harci bemutatói során, melyek egy részét saját kézzel, ő maga készít. A 895-ös hazatéréstől egészen 1956-ig minden kor felszerelése megtalálható gyűjteményében. Ismerve elkötelezettségét, kíváncsiak voltunk arra is, miként élte meg lelke mélyén azt a pillanatot, amikor a magyar és az egyetemes hadtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, a legendás törökverő magyar hadvezér harci lobogóját kitűzte arra a dombra, ahol II. Murád szultán egykori tábora állt.
– Édesanyám kilencvenesztendős, erdélyi magyar asszony. Mikor elmondtam neki, hogy ki fogom tűzni Hunyadi zászlaját, könnybe lábadt a szeme – mondta, majd saját belső élményébe is beavatott, miszerint 

amikor páncélban, teljes fegyverzetben menetelt a dombtető irányába, ahol a szultán sátorhelye állt, érezte, hogy „az ősök ott vannak”, és teljes nyugalom szállta meg.
Hunyadi János egész életét az oszmán hadak elleni küzdelemnek, hazája védelmének szentelte, ami akkor egész Európa védelmét jelentette annak segítsége nélkül. A törökkel való hadakozás korában a vitéz ellenfelek még tisztelték egymást. Hunyadi Jánost II. Mehmed meg is gyászolta. Thuróczi János krónikájában olvasható, hogy amikor a szultánt értesítették a magyar hadvezér halálhíréről, hosszú ideig fejét lehajtva hallgatott. Szondi Györgyöt pedig a Drégely várát elfoglaló Ali pasa tisztességgel eltemettette, sírjához pedig kopjafát és zászlót tűzetett.
– Még egy török nemzetiségű katonanővel is készítettünk közös fotót a helyszínen, de semmilyen ellenséges érzületet nem tapasztaltunk – szögezi le az előadó, aki a csata kimenetelét, a fegyverhasználatot történelmi hűséggel adta át, leróva tiszteletét a régi harcosok iránt.

Borítókép: Hidán Csaba László rendkívüli előadása (Fotó: Koncsek Barna)