Esküvőt, születést és halált hoz Downton Abbey-be az új korszak

A Crawley család legújabb kalandjait a Covid okozta forgatási késések miatt még az első mozifilmnél is nagyobb várakozás előzte meg. A Downton Abbey: Egy új korszak számos elvárást kipipál, mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy több mondata a Szomszédok végén karikatúrába hajló magvas gondolatokhoz hasonlít.

2022. 04. 29. 21:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szintén Downtonba érkezik a mozifilm főszereplője Guy Dexter (Dominic West), aki a sorozat óta személyiségcserén átesett, lakájból lett komornyik, Thomas Barrow (Robert James-Collier) szerelmi életének megoldását hozhatja. Nő partnere, Myrna Dalgleish (Laura Haddock) a húszas évek társadalmi felemelkedését szimbolizálja, hogyan lehet egy munkásosztálybeli nőből a szépsége segítségével hollywoodi sztár. A forgatás alatt valószínűleg Haddock szórakozott a legjobban, mivel jeleneteinek túlnyomó többsége fülsértő Cockney akcentusáról szól, hogy azt a film végén kellemes amerikai angolra cserélhesse, finoman figyelmeztetve a közönséget, hogy a király(nő) angolját csak az igazán bennfentesek sajátíthatják el.

Fotó: Ben Blackall

A brit osztályrendszer, illetve az angol és más kultúrák közötti különbség hozta gegek Az új korszak másik szálában is megjelennek. Eszerint az özvegy grófné (Maggie Smith) örököl egy francia Riviérán található villát, ám ezt az addigi tulajdonos Montmiral család (Nathalie Baye és Jonathan Zaccaï) nem minden tagja fogadja kitörő lelkesedéssel. A gróf (Hugh Bonneville) és a grófné (Elizabeth McGovern), illetve a fiatalabb generáció néhány tagja elutazik, hogy kiderítsék milyen titok lappang az öröklés mögött. Hiszen a lehetséges liaison szintén hatalmas botrány!

Az angol–francia ellentét kifigurázása jót tesz a történet komikus szálának, ugyanakkor jó fricskaként sokat mesél a britek távolságtartásáról és a nyári meleghez való viszonyról is.

Julian Fellowes forgatókönyve minden helyszínváltoztatás ellenére sem lép túl a megszokott biztonsági kereteken, így a sorozat karácsonyi különkiadásainál némileg hosszabb játékidőben, mozis kamerakezeléssel és nagyzenekari kísérettel meséli el a Crawley család történetének újabb fejezetét. Ezúttal arra sem figyel, hogy önálló műként értelmezhető darabot hozzon létre, kizárólag a sorozat rajongóihoz beszél, mivel semmit nem magyaráz a karakterek kapcsolatairól. Egyértelműnek veszi, hogy a nézők tudják, az özvegy grófné miért tud olyan sziporkázó lenni Lady Merton (Penelope Wilton) társaságában, vagy Thomas Barrow miért szeretne „igaz életet élni”. Fellowes ugyanakkor nem fél ismert történetszálak újrafelhasználásától sem. Ismét van egy életveszélyesnek hitt anémiás betegségünk, ami a hatodik évadból lehet ismerős, az urak és a szolgák összefogása újfent a Gosford Parkot idézi, a filmes szálban pedig Az ének az esőben és a My Fair Lady jelenik meg.

A konfliktusok ábrázolásában a sorozat nem volt kifejezetten erős, az előző mozifilm is a felszínt kapargatta, Az új korszak pedig hiába hoz születést, esküvőt és halált is, valójában a délutáni tea és sütemény mellé járó habkönnyű darab marad csak.

Némi mélységet a magvas gondolatok adnának, ám azok a hatodik évad záróepizódjában is többször kínosnak hangzottak, legalább annyira, mint annak idején a Szomszédok végefőcímei. Még nehezebben emészthetővé teszi a mondatokat a kérdés, hogy Az új korszak mennyire jelent végső búcsút a Crawley-któl.

A szereplők viszont nem tűnik, hogy mindezt bánják. Akár kevesebb, akár több játékidőt kapnak, élvezik a nézői igényekre hangolt, össznépi jutalomjátékot. Így fel sem tűnik, hogy például Tom Branson (Allen Leech) új felesége, Lucy Smith (Tuppence Middleton) vagy a korábban fontos szereplő szolgák egy része csak biodíszletként van jelen. 

A Downton Abbey mindig is elsősorban korrajz volt, ennek megfelelően Donal Woods díszletei és Anna Mary Scott Robbins jelmezei ismét pontosan hozzák a Gatsby-korszak eleganciáját és idézik a múlt század első harmadának hangulatát, biztosítva, hogy a nézők – a film minden hibája ellenére – szívesen töltsenek újabb két órát a Crawley család társaságában.

Borítókép: Hivatalos poszter
 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.