Leleplező kötet született a Kádár-rendszer végóráinak hatalomgyakorlásáról

A magyarországi kommunista diktatúra története három korszakra tagolható. A Tanácsköztársaság rövid, ámde igen mély nyomot hagyó 133 napos rémuralmára, a sztálini szovjet rendszerre hajazó Rákosi-korszakra, valamint a Kádár János nevével fémjelzett bő három évtizedre. Amíg az első két időszak megítélése mind a társadalomban, mind a történettudományban egységesen negatív, addig a Kádár-rendszer esetében már kissé más a helyzet. Ennek több oka van.

Teleki Gábor
2022. 04. 16. 20:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Riba András László ugyanis a pártállami rendszer legmélyére ás le, megvizsgálva a döntéshozatali mechanizmust, a különböző pártszervezetek, intézmények szerepét és működését, illetve ezek változását.

A szerző első igazán fontos megállapítása ebből a mélyelemzésből következik: a rendszer alapjaiban ugyanazon elvek és módszerek szerint működik, mint 1945-ben, amikor a második világháború után Rákosiék kiépítették totalitárius diktatúrájukat, tehát nem is lehet elválasztani attól. A legérdekesebb azonban az, hogyan próbál – mindvégig a ’45-ös gyökereknél megmaradva – reagálni az állampárt az egyre sűrűsödő kihívásokra, amelyek közül talán a legfontosabb az ellenzéki mozgalmak megjelenése, majd megerősödése.

A kötet három nagy részre tagozódva mutatja be a hatalomgyakorlás, a döntéshozatal és a pártállami rendszer változásait, hogyan viszonyult a hatalom az ellenzékhez, 1956-hoz, Nagy Imréhez, önmagához, saját örökségéhez, a többpártrendszerhez, a demokráciához. A könyvet végigolvasva pedig választ kaphatunk arra, hogy vajon mennyire volt aktív cselekvő ebben a korszakban a pártállam, vagy mennyire redukálódott mozgása az eseményekre adott reakciókra; mennyire voltak tudatosak az MSZMP vezetőinek és irányító szerveinek lépései; mennyire készültek fel a hatalmon lévők az esetleges változásra és pozícióik átmentésére.

A kötet a szerző által végzett alapos kutatásoknak és a működési mechanizmusok részletes bemutatásának köszönhetően számos mítoszt fog lerombolni.

Bízhatunk abban, hogy Riba András László munkája közelebb visz minket közelmúltunk, a kádári diktatúra jobb megismeréséhez, valamint annak alapelvként való elfogadásához, hogy a rendszerváltás nem a pártállam közreműködésével, hanem éppen annak lépései ellenére mehetett végbe.

Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987–1989. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, Budapest, 2021.

Borítókép: Illusztráció. Május 1-i felvonulás (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.