Richter János karmester – Győrből a világhírig

A Győri Filharmonikus Zenekar gondozásában látott napvilágot Christopher Fifield Richter János világhírű magyar karmester életéről szóló könyve. A hiánypótló és terjedelmes zenetörténeti kiadvány országos bemutatójának a Magyar Állami Operaház adott otthont csütörtökön. Richter karrierjének főbb állomásairól Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója, Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója, Fejérvári Boldizsár műfordító és Pergel Elza, Győr alpolgármestere beszélgetett, amelyet Bősze Ádám moderált.

A nemzetközi hírnévre is szert tett karmester, Richter János Győr város szülöttje, első nyilvános hangversenyét is itt dirigálta 1865-ben. Kis budapesti kitérővel pályája jelentős állomása négy 19. századi zenei centrumhoz kötődik. 

Bécs, London, Bayreuth és Manchester hozta meg számára a nemzetközi sikert. 

Személyisége, élete és munkássága máig megkerülhetetlen a klasszikus zenei palettán. 

Christopher Fifield brit karmester és zenetörténész Richter-monográfiája 1993-ban látott napvilágot, s a magyar fordítás, mely Fejérvári Boldizsár munkáját dicséri, a 2016-os új, bővített változatot vette alapul. Az elmúlt évtizedeben a zeneszerző- és stílusközpontú zenetörténet kiegészül az előadói apparátus vizsgálatával, ami e kiadványra is jellemző. 

Ebben a verzióban már a vezénylési naplók is helyet kaptak, így az életrajzot és a teljes életművet is megismerhetik az olvasók 

– emelte ki Fejérvári Boldizsár, megemlítve azt is, hogy az eredeti formájában közölt, magyarázatokkal kiegészített naplók a karmester 4351 fellépéséről közölnek részleteket.

– Fordítóként Christopher Fifield, illetve Richter János együtt olyan szakmai alaposságot és szakmai hozzáállást mutatott, ami kiterjedt arra, hogy eredeti, német nyelvű újságcikkeknek utánanézzek, amelyek a kötetben angol fordításban szerepeltek, de a magyar változatban igyekeztünk mindent az eredeti nyelvből lefordítani – válaszolta lapunknak a műfordító, arra a kérdésre, mit tanít a mai szakembereknek Richter munkássága. Majd folytatta: 

Amit Richter muzsikusként elsősorban tanítani tud, az az alaposság, az a kérlelhetetlen szigor, amellyel a zenészeivel bánt. Csak olyasmit követelt meg tőlük, amit magától is. De tudjuk, hogy abszolút hallása volt, és olyan memóriával rendelkezett, hogy az új bemutatóknak is a kilencvenöt százalékát kotta nélkül vezényelte. Előfordult, hogy jobban emlékezett a partitúrára, mint maga a szerző. 

Sok karmesterről tartanak számon anekdotákat, hogy amikor a szerző kijavította őket, akkor kiderült, hogy mégiscsak a karmesternek van igaza. Richter a lehető legmagasabb felkészültséggel, megbízhatósággal végezte a munkáját – mesélt a karmesterről Fejérvári Boldizsár.

– Nem biztos, hogy a városban is van Richter Jánosnak olyan kultusza, mint szerte a világon. 

Bármerre járunk a világon, sokkal nagyobb tisztelet és ismertség övezi Richtert, mint Magyarországon

– hangsúlyozta Fűke Géza, így indokolva meg, hogy miért is érezte feladatának a Győri Filharmonikus Zenekar a kötet megjelentetését.

– Kiemelten meg kell becsülni azt, aki operakarmesternek kötelezi el magát – szögezte le Ókovács Szilveszter, aki arról is mesélt, hogy a magyar karmester ezer szálon kötődött Richard Wagnerhez. 

Ő volt A Nibelung gyűrűje bayreuthi ősbemutatójának legendás dirigense. 

– Wagner küldetéstudatos intenciói közepette kellett működnie. Sőt, még 

olyan is volt, hogy ellentmondott Wagnernek, amikor úgy érezte, hogy valamit nem lehet megcsinálni. 

Nagyon kemény és felelősségteljes muzsikus lehetett Richter János – jegyezte meg a főigazgató. Mint mondta, ideje, hogy a Richter-életmű kutatásához csatlakozzanak a magyar kutatók is, amihez a Magyar Állami Operaház együttműködését, segítségét kínálta fel. 

A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre, csaknem nyolcszáz oldalon, megannyi hazai vonatkozású képekkel mutatja be Richter pályaképét.

Borítókép: a könyv sajtóbemutatója (Fotó: Győri Filharmonikus Zenekar)