– A kerek évfordulók megemlékezései arra késztetnek bennünket, hogy kilépjünk a mindennapok, de még a kisebb korszakok időszakából is, lassítsuk lépteinket, megálljunk, tekintetünket magasabbra emeljük – köszöntötte a megjelent vendégeket Turi Attila, az MMA alelnöke. Ezt követően Nagy Veronika művészettörténész, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg a tárlatot:
A címadás merész és nehéz vállalás volt a kiállítás alkotóitól.
Kereshettek volna vonzóbbnak tűnő hívószót, mégis, nekem nagyon szimpatikus a döntésük: Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve.
A tárlat két szinten, mintegy hatszáz négyzetméteren várja a látogatókat, akik megismerkedhetnek a hazai műemlékvédelem valamennyi szegmensével.
F. Dóczi Erika, Kádár Zsófia és Kovács Gergely kurátorok igyekeztek jelenségek, problémák és kérdéskörök mentén megszervezni a hatalmas, több mint hétszáz dokumentumot felsorakoztató kiállítást. Az első részben például fényképes tablókon találkozhatunk a különböző műemléktípusokkal, de megismerhetjük a műemlékvédelem intézményesülésének történetét, valamint a műemlékvédelem politikához és társadalomhoz fűződő viszonyát is.
Az élményt az audiovizuális tartalmak – például interjúk, fotók, rekonstrukciófelvételek – teszik teljessé.
A kiállítás két figyelemre méltó darabja a középkori eredetű, jelentős műemlékek: a pannonhalmi bencés főapátság és a templom együttese, valamint a visegrádi Salamon-torony, amelyek helyreállítás-történetét követhetjük végig, miközben számos érdekes információ birtokába juthatunk. Ezek például a pannonhalmi templombelső és a kerengő 1859-es állapotát dokumentáló, fotórealisztikus pontosságú ceruzarajzok vagy a Salamon-torony 1945 utáni kiépítési tervei, amelyek a korabeli építészet eszköztárából merítve „korszerű” megjelenést biztosítottak volna a romnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!