Az elmúlás felé tartó ember krónikája

Fekete Vince új verseskötete a betegség, a halál és az elmúlás köré csoportosuló és csoportosítható versek gyűjteménye: a szerző – vagyis a lírai alany, hogy irodalomelméletileg helyesen fogalmazzunk – környezetében betegségekkel élő és elmúló szereplők, elsősorban az édesanyával kapcsolatos versek ezek, és túlzás nélkül megrendítők. A nagy művészi érték nemhogy nem feledteti a helyzetek valóságosságát, hanem éppenséggel felerősíti azt, és mint a nagy tragédiák esetében lenni szokott, segít az olvasónak megtalálni a saját életében a párhuzamokat.

Fekete Vince költő Fotó: MMA

Fekete Vince könyvében a szerző és olvasó kamerája egy székely faluban is körbefordul, megmutatva a mindennapi életet, a világ különböző pontjain élő családtagokat, a múltat, a jelent, a kapcsolattartást, a törődés nehézségeit, de valahogy ezek a rétegek is az univerzális tapasztalatot erősítik, hiszen a nagytörténet – a betegségek és az elmúlás – a különböző részletektől soha nem változik (meg):

arra kérem a Jóistenemet, hogy / bármi legyen a nyelvemmel, // a szavaimmal, csak az eszemet, / a jó eszemet hagyja meg, hogy / tudjak magamról, tudjam, hogy //mit teszek, csinálok, egyebet ti / megértetek úgyis, kitaláljátok, / mit is akarok mondani nektek, // csak az eszemet hagyja meg, s ha / nem lehet, akkor aludjak el szépen, / vegyen el, vegyen el…

– fohászkodik a könyv „főszereplője” fia szavaival.
Jelentős, nagy verseskötet Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötete, megérdemli a teljes és odaadó olvasói érdeklődést.
Fekete Vince: Halálgyakorlatok. Magvető Kiadó, Budapest, 2022.

Borítókép: Vekete Vince költő, szerkesztő, műfordító (Fotó: MMA)