Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a fiatal intézmény eddigi működésénék mérlegét firtató kérdésre többek között elmondta, hogy
– Legalább 150 éve hiányzott egy olyan tudományos műhely, amely a nemzet őstörténetét hitelesen feltárta volna, pontosabban, amely meg merte volna kérdőjelezni a hamis magyarellenes dogmákat. Professzor dr. Kásler Miklós felismerte, hogy szükség van múltunk, eredetünk lehető legpontosabb ismeretére, hiszen még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Kik voltak a szkíták? Kik voltak a hunok? Lehetnek-e több, ma élő nemzet ősei? Honnan jöttek az avarok? Hová tűntek? A krónikáinkat évszázadokig tényleg helytelenül jegyezték volna le múltunkat, csak mert az elmúlt 150 évben megkérdőjelezik a tartalmukat? A magyar az egyik legősibb nemzet, amelynek származásában több egykor élt népnek volt szerepe. Helyünk van Európában, amelynek egyik legnagyobb tudású, értékteremtő hagyományokkal és szabadságszeretettel rendelkező, legbüszkébb és a Kárpát-medence legnagyobb létszámú nemzete vagyunk.
Horváth-Lugossy Gábor összegezte, hogy a mindössze 101 fős, több tudományterületet összefogó Magyarságkutató Intézet három év alatt kiadott ötven könyvet, nemzetközi tudományos folyóiratot indított, szervezett 38 kiállítást, 27 tudományos konferenciát több mint 600 előadással, kutatói több mint 1400 publikációt jegyeznek, munkájukat 60-70 ezren követik naponta, a világhálón közzétett tartalmaikat több mint húszmillióan nézték meg.
– Valószínűleg ez is magyarázza, hogy három év alatt szerény költségvetésből is több paradigmaváltást értünk el.
– jelentette ki a főigazgató, aki állításait tényekkel támasztotta alá, miszerint előttük senki nem kutatta ilyen összefüggésben a Kárpát-medence népességének eredetét, genetikai kapcsolatait, de nagy uralkodóink földi maradványainak azonosítását sem végezte el más, és az Árpád-ház etnogenezisének további kutatásait is ők vették át. Ők ásták ki a föld alól az abasári nemzetségfői, majd királyi központot, és közölték az Aba Sámuel valós történelmi szerepét bemutató tényeket is, valamint a Hunyadiak származási vitáira is pontot tesznek.
– Nem önszórakoztató, súlytalan szereplők vagyunk költséges, látszatra nemzetközi projektekben. Kizárólag nemzeti jelentőségű, a magyarság eredete és valós történelmi múltunk feltárása érdekében végzünk kutatásokat
– hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor. Hozzátette:
– A három év alatt nemcsak tervekkel, hanem gyakorlati megvalósításokkal is büszkélkedhetünk. Egyértelműen megváltoztattuk az őstörténet-kutatást, tényszerűen megcáfoltunk addig érinthetetlennek gondolt dogmákat, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel is elismerten bizonyítottuk a hun-avar-magyar folytonosságot, akárcsak azt, hogy az avarok magyar nyelven biztosan beszéltek. Új alapokra helyeztük az úgynevezett honfoglalás kérdéskörét is.
Nemrég bejelentették, hogy azonosítottak két, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyt, illetve feltárták a Hunyadi-ház származását. Erre vonatkozóan Horváth-Lugossy Gábor nem mondhatott el részleteket, ameddig a jelenleg lektorálás alatt lévő publikációk nem jelennek meg a nemzetközi szaklapokban.
Tudományos körökben nem mindenki örül a Magyarságkutató Intézet eredményeinek. Az erre vonatkozó kérdésre a főigazgató elmondta:
– Ez valahol érthető, de nem mi tehetünk róla, hogy az érdemi őstörténet-kutatás a Magyarságkutató Intézet létrejöttével kezdődött. Örülünk neki, megtisztelő, hogy hirtelen kapós lett a téma. Látjuk, egyre többen igazodási pontként tekintenek kutatásainkra. Sőt előfordul, hogy saját korábbi téziseiket félretéve, szemrebbenés nélkül magukévá teszik a tudományos eredményeinket. Nemrég a baloldali bulvársajtó szenzációként tálalta, hogy az avarok keletről érkeztek. Ez így is van, csak azt felejtették el közölni, hogy mi ezt már 2019-ben nemzetközi publikációban közöltük a tudományos élettel és a közvéleménnyel. Akkor a nemzeti értékeket képviselőknek járó szokásos össztűz alá kerültünk, dilettánsoknak neveztek minket. Aztán láss csodát, eltelt három év és mára természetes lett az avarok keleti származása. A lényeg azonban az, hogy mi diktáljuk az ütemet és a kutatási irányokat.
A közeljövő terveire vonatkozóan Horváth-Lugossy Gábor elárulta, hogy kiemelt helyen szerepel a népvándorlások korának sztyeppei népei közötti kapcsolatok vizsgálata. Folytatódik a mongol–magyar tudományos együttműködés Belkh-ben, illetve elkezdődik az Ar Guntban található hun sírok feltárása. Szintén folytatódik a Kárpát-medence avar, hun, szarmata, szkíta népességének, valamint Árpád magyarjainak archeogenetikai vizsgálata és idén is nagy hangsúlyt helyeznek a hazai királyi központok feltárására. További nemzetközi együttműködéseket is indítanak, új tudományos magyar és idegen nyelvű kötetet jelentetnek meg, konferenciákat szerveznek. Önálló nemzeti kiállításokat is terveznek, folytatják tudományos ismeretterjesztést népszerű tematikus filmsorozataikkal.
– Az óriási várakozásnak is eleget téve idén szeretnénk elkezdeni a Pilis őstörténeti vonatkozású feltárását is, e célra megkezdtem az erőforrások kiépítését és koncentrálását
– mondta el az intézményvezető, aki a szakmai utánpótlásképzésre is kitért:
– Az lenne a kívánatos, hogy az egyetemek katedráin egyre több kollégánk kapjon lehetőséget, ez indíthatná el igazán a széles körű változást a magyar tudományos képzésben. Az bizonyos, hogy nemzeti kormányzás csak nemzeti identitáson alapulva képzelhető el. Nem véletlenül idézte több alkalommal is Orbán Viktor miniszterelnök úr Churchillt, aki azzal utasította el a hadi kiadásoknak a kulturális kiadások rovására történő emelését, hogy ha megtennék, akkor nem volna miért harcolni. Ma a nemzeti identitás erősítésének egyik zászlóshajója az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként működő, négynyelvű internetes oldalt üzemeltető Magyarságkutató Intézet, amely, a Széchenyi által is érzett és tudott igazságokat tudományos módszertannal bizonyítva köti össze a múltat a jelennel és a jövővel, gyógyítva az évszázadokon át megsebzett nemzetlelket.
Az eredeti interjú a Demokrata most megjelent számában olvasható.
Horváth-Lugossy Gábor nemrég a Pesti TV-ben beszélt a Magyarságkutató Intézet eredményeiről, a végrehajtott paradigmaváltásról:
Borítókép: Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (Fotó: MKI)
