Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a fiatal intézmény eddigi működésénék mérlegét firtató kérdésre többek között elmondta, hogy
– Legalább 150 éve hiányzott egy olyan tudományos műhely, amely a nemzet őstörténetét hitelesen feltárta volna, pontosabban, amely meg merte volna kérdőjelezni a hamis magyarellenes dogmákat. Professzor dr. Kásler Miklós felismerte, hogy szükség van múltunk, eredetünk lehető legpontosabb ismeretére, hiszen még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Kik voltak a szkíták? Kik voltak a hunok? Lehetnek-e több, ma élő nemzet ősei? Honnan jöttek az avarok? Hová tűntek? A krónikáinkat évszázadokig tényleg helytelenül jegyezték volna le múltunkat, csak mert az elmúlt 150 évben megkérdőjelezik a tartalmukat? A magyar az egyik legősibb nemzet, amelynek származásában több egykor élt népnek volt szerepe. Helyünk van Európában, amelynek egyik legnagyobb tudású, értékteremtő hagyományokkal és szabadságszeretettel rendelkező, legbüszkébb és a Kárpát-medence legnagyobb létszámú nemzete vagyunk.
Horváth-Lugossy Gábor összegezte, hogy a mindössze 101 fős, több tudományterületet összefogó Magyarságkutató Intézet három év alatt kiadott ötven könyvet, nemzetközi tudományos folyóiratot indított, szervezett 38 kiállítást, 27 tudományos konferenciát több mint 600 előadással, kutatói több mint 1400 publikációt jegyeznek, munkájukat 60-70 ezren követik naponta, a világhálón közzétett tartalmaikat több mint húszmillióan nézték meg.
– Valószínűleg ez is magyarázza, hogy három év alatt szerény költségvetésből is több paradigmaváltást értünk el.
– jelentette ki a főigazgató, aki állításait tényekkel támasztotta alá, miszerint előttük senki nem kutatta ilyen összefüggésben a Kárpát-medence népességének eredetét, genetikai kapcsolatait, de nagy uralkodóink földi maradványainak azonosítását sem végezte el más, és az Árpád-ház etnogenezisének további kutatásait is ők vették át. Ők ásták ki a föld alól az abasári nemzetségfői, majd királyi központot, és közölték az Aba Sámuel valós történelmi szerepét bemutató tényeket is, valamint a Hunyadiak származási vitáira is pontot tesznek.