Csontokból lett királyok

Árpád-házi uralkodóink, illetve a Hunyadi családra jellemző Y-kromoszóma azonosításának legújabb tudományos eredményeiről tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Makoldi Miklós Zsombor, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője és Neparáczki Endre, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője.

– A magyar nemzet eredete és őstörténete az identitásképző tényezők közül talán a legfontosabb

 – szögezte le Kásler Miklós, hangsúlyozva, hogy éppen ezért olyan fontos a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában zajló huszonegyedik századi színvonalú tudományos munka. Ennek keretében egyfelől széles populációgenetikai kutatások, másfelől uralkodóházaink genetikai vizsgálata folyik. A sajtótájékoztató apropóját pedig az adja, hogy rendkívüli eredményt jelenthetnek be a kutatók:

két Árpád-házi királyt, valamint a Hunyadi családra jellemző Y-kromoszómát sikerült azonosítaniuk.
A 2015-ben indított kutatás eredményeként előbb III. Béla genetikai vonalát, azaz az Árpád-házra jellemző génszakaszt sikerült meghatározni. Ennek köszönhetően lehetett tudományos alapon vizsgálni a győri Szent László-ereklyéből kinyert DNS-t és a tihanyi apátságban nyugvó I. András király és Dávid herceg maradványait. Az egyre terebélyesebb kutatás vezetett odáig, hogy 2021 tavaszán érdemes volt megkezdeni a Székesfehérváron őrzött csontmaradványainak vizsgálatát.

– Az archeogenetika területén három év alatt hat nemzetközi tudományos publikációt jelentetett meg az intézet, illetve további négy vár megjelenésre

– jelentette be Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. E publikációk közé tartozik a Hunyadi-vérvonal és a két Árpád-házi uralkodó azonosítása, amelyekről a tudományos összefoglalókat a nemzetközi szaklapokban publikálják.

A tudományos protokoll sajnos nem teszi lehetővé, hogy az azonosított személyek kilétét már most nyilvánosságra hozzák. A szélesebb közönség csak a szakmai publikációk megjelenése után ismerheti meg a tényeket.

– A jelenleg elérhető legmodernebb vizsgálatokkal a teljes genomsorrendet tudunk leolvasni az ezeréves csontmaradványokról

– egészítette ki az elhangzottakat Neparáczki Endre, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője. – Nemcsak az Y-kromoszómát és a mitokondriumot, de egy új eljárásnak köszönhetően az összes testi kromoszóma szekvenciasorrendjét meg tudjuk határozni, s így pontosan meg tudjuk rajzolni a rokonsági viszonyokat.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az eddig megvizsgált 204 minta teljes örökítőanyagát feldolgozta a kutatás. Ezek között találták meg a sikeresen azonosított Árpád-házi királyokat. További 102 mintának a feldolgozása és kiértékelése jelenleg is zajlik, de a székesfehérvári osszáriumban ezeken kívül még hatszáz személy csontmaradványát őrzik.
Hogy mikor, melyik fejedelmi személy azonosítása válik valóra a hatalmas leletanyagból, azt előre nem lehet tudni, de számíthatunk rá, hogy az elkövetkezendő években egyre-másra fogja azonosítani a kutatás az Árpád-, Anjou-, Jagelló-házi uralkodóin­kat és természetesen az immár a jól felismerhető Mátyás király alakját. És ezzel végre lehetővé válik majd az is, hogy illően nagyszabású síremlékeket állítsunk hajdani uralkodóinknak, ahol fejet hajthatunk előttük.

Borítókép: Makoldi Miklós, Horváth-Lugossy Gábor, Kásler Miklós és neparáczki Endre a sajtótájékoztatón (Fotó: Kurucz Árpád)