A Coopera célját – amely minél több nemzedék számára tesz befogadhatóvá magyar műveket, illetve az opera műfaját – azért tartja fontosnak, mert a klasszikus értékek megóvása és ápolása mellett ezeket tovább is élteti azáltal, hogy rugalmas.
Olyan irányba mozdította el ennek a műfajnak a befogadhatóságát, aminek köszönhetően – a hagyományokat megőrizve – a mai kor elvárásaihoz igazodó formában tudnak tovább élni a klasszikus értékeket képviselő tartalmak
– fejtette ki Bereczki Ágota, majd példaként említette az Országjáró Bánk bán produkciót is a Csipike-opera mellett, amely nemcsak a fiataloknak, hanem az egész családnak készült.
Csipikével együtt mi is rengeteget tanulhatunk
– mondta.
Az utolsó rész a párkapcsolatokról szól: a szerelem kialakulásáról, majd a házasságban való létezésről Tipetupával, a tündérlánnyal. Hatalmas váltás Csipike életében, aki nagyon szereti a szabadságát, hogy Tipetupa részletesen, lépésről lépésre megszervezi az életét. A leggyakoribb emberi kapcsolatokról – barátságról, szerelemről, házasságról, családról – és az önmagunkkal vívott belső harcokról is szól majd a mű
– fogalmazott Bereczki Ágota, aki – elmondása alapján – négyéves kislányával olvasta újra a történeteket, és maga is rácsodálkozott azok komplexitására.
A készülő műnek van egy másik szövegírója is, Murányi Sándor Olivér író. Bereczki Ágota később csatlakozott dramaturgként. „Fontos volt, hogy a színpadon is megéljen, gyakorlatban is működjön a szöveg minden egyes része. Emellett azt is mindvégig szem előtt kellett tartani, hogy egy operáról van szó, ahol a zenéé a főszerep” – nyilatkozta mindezzel kapcsolatban. Mint mondta, ő a duettek, áriák és recitativók szövegét írta meg, Murányi Sándor Olivér pedig az általa elkészített jelenetvázlatokhoz írt érzelmekben gazdag, lírai szövegeket, többnyire a kórus számára.
A zeneszerzővel, Szüts Aporral is folyamatosan egyeztettek, aki az általa komponált zenéhez igazította a sorokat, vagy éppen fordítva. „Egy opera esetében a szövegnek ki kell szolgálnia a zenét, ezért tiszta szívvel tudtam azt mondani Apornak, hogy nyugodtan változtasson rajta – emlékezett vissza a dramaturg, aki szerint a szerzőknek tudniuk kell kompromisszumot kötni, mert nem biztos, hogy ami leírva jó, az a színpadon is működik; a színpadra állítás során is változik a szöveg.
Fodor Sándor Csipikéje nem tipikus mesehős. A kis törpe néha zsémbes és fontoskodó, ugyanakkor jó szándékú, és tanul a hibáiból; mindezeknek köszönhetően képes belopni magát az emberi szívekbe. A meseopera megírását a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
