A Csíksomlyói passiót is láthatják a 13. Kolozsvári Magyar Napokon

A korábbi éveknek megfelelően a Kincses Kolozsvár Egyesület – szoros partneri együttműködésben a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal – idén is számos előadást szerepeltet a Kolozsvári magyar napok programkínálatában. Érkezik a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című produkciója, az Ifjú barbárok című előadás, de felcsendülnek az operettirodalom legnépszerűbb darabjai is.

Fotó: Eori_Szabo_Zsolt

Augusztus 17-én 20 órától a színház stúdiótermében a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióját, az évad végén nagy sikerrel bemutatott Ifjú barbárok című előadást tekinthetik meg ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A darab Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján jött létre, különleges színfoltja pedig, hogy élőben kíséri és játszik a Tokos Zenekar.

Jelenet az Ifjú barbárok című előadásból. Fotó: Biró István

Másnap, augusztus 18-án 19 órától ifj. Vidnyánszky Attila első kolozsvári rendezését, a Rómeó és Júlia című előadást nézhetik meg a színház stúdiótermében, amelyet a rendező a 2020/2021-es évadban állított színpadra. Az előadást azóta is töretlen sikerrel, folyamatos telt házzal játssza a kolozsvári magyar színház.

A színészek parádés játéka pedig lenyűgöz, ahogy váltanak a groteszkről a lírába, a komédiából a drámába és fordítva. Egy hangsúllyal, tekintettel, gesztussal, mozdulattal képesek egész történeteket elmesélni. Kézdi Imola úgy affektál, mint a gazdag férfiak felesége szokott, és elhallgat, mint a leigázott asszonyok; Szűcs Ervin Capuletje azt hiszi, attól erős, mert parancsol; Albert Csilla csupa élet Dadusa időnként megsértődik és ellenállhatatlan. Váta Lóránd vérbeli komédiázása, Imre Éva vibráló Mercutioja, Farka Lóránd (Paris) színei, hangjai, Bodolai Balázs (Tybald) önteltsége, Bogdán Zsolt sunyi Lőrincz barátja, Gedő Zsolt (Benvolio) ezerszínű, -hangú játéka, Kiss Tamás (Rómeó) kamaszos bája, hiteles játéka, Román Eszter érzékeny őszintesége, mind telitalálat. Nemhiába híresek a kolozsvári színművészek, csak velük lehetett hitelesen színre vinni ezt a groteszk kortárs előadást

– írja az előadásról Simon Judit színházkritikus.

A Rómeó és Júlia című előadás színészeinek játéka parádés. Fotó: Biro István

A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án a színház nagytermében a hosszú évek után Kolozsvárra visszatérő budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású produkciója, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltál által koreografált Csíksomlyói passió látható. A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet XVIII. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptáncalapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő. A Csíksomlyói passió főbb szerepeiben Berecz András, Tóth Auguszta, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Barta Ágnes, Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám, Farkas Dénes, Ács Eszter, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, valamint Szabó Sebestyén László látható.

A magyar napok záróeseményének idén is a főtéri nagyszínpad ad helyet, ahol a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című gálaestjét láthatják. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés határozata a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította. 2020-ban, a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között.

Ezzel az adósságtörlesztéssel tartozunk mind saját magunk, mind elcsatolt nemzettársaink felé. A nemes feladat szolgálatába pedig a szavakon túl a tetteket állítjuk, kulturális missziónkat és a zene univerzális, egyetemes nyelvét

– fogalmazott korábban a teátrum főigazgatója.

A műsorban a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek örökzöld dallamai csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistáinak – Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter – előadásában. A gálaesten közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara.

Borítókép: Jelenet a Csíksomlyói passió című előadásból (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)