A hagyományokhoz híven a Kolozsvári magyar napok ünnepi nyitógálájára idén is Kolozsvári Magyar Állami Színház nagytermébe várják az érdeklődő közönséget augusztus 14-én 19 órától. Az ünnepi köszöntőket követően a budapesti Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című produkcióját láthatja a közönség Juhász Zsolt rendezésében. A formáció évekre visszatekintő általános törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből, és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét.Az előadás színpadi keretek között idézi meg Kalotaszeg tájegységének különleges és egyedi vonásait, a levegő csodálatos tisztaságát, a dombok szeszélyes vonalait, a szántók, a kaszálók színfoltjait, a világon egyedi viselet- és táncbéli gazdagságát. A magyar napok nyitógáláján való részvétel ingyenes, a helyfoglalás pedig az érkezés sorrendjében lehetséges.
Ugyancsak a színház nagytermében láthatják augusztus 16-án 19 órától a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című egyfelvonásos táncdrámáját Egerházi Attila rendező-koreográfus színrevitelében. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be a magyar nemzet szétszakítottságát, valamint a mindenkori politika és háború embert próbáló és a történelmet visszafordíthatatlanul alakító hatásait.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei magyar napok alatt négy előadással is bekapcsolódik a programsorozatba, a színház iránt érdeklődők pedig a sétatéri színház produkciói mellett két vendégelőadást is megtekinthetnek. Ezekre belépőjegyeket augusztus 7-ig online vásárolhatnak, augusztus 8-tól pedig a színház jegypénztárában is.
Ugyancsak augusztus 16-án 20 órától a Gyulai Várszínház vendégelőadása a Szilágyi Enikő Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és a színésznő egyéni reflexióiból készült Mi lennék nélküled? című egyéni estet tűzik műsorra a színház stúdiótermében. Az előadásban elhangzanak Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza versei és szövegrészletei is. A Jászai Mari emlékét megidéző előadás tükröt kíván tartani a jelen kulturális életnek, a nemzetét és nemzete érdekeit megtagadóknak, illetve az azt féltve óvóknak. Hogyan látta száz évvel ezelőtt, és hogyan látja ma egy magyar színművész a színház, az anyanyelv és a nemzeti kultúra fontosságát, szakmájának kiküszöbölhetetlen nehézségeit, az igazságkeresés konfliktusait, a művészi minőség igenléséért folytatott nemes harcot, a protekcionizmus elleni kétségbeesett küzdelmet, amelyeket a szakmai elismertség és siker sem feledtethet? Hogyan lehet, ha lehet megmaradni nemzeti értékőrzőnek a globalizáció mindent elsodró viharában? – efféle és még sok más izgalmas kérdéssel szembesíti nézőit a Gyulai Várszínház előadása.
Augusztus 17-én 20 órától a színház stúdiótermében a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióját, az évad végén nagy sikerrel bemutatott Ifjú barbárok című előadást tekinthetik meg ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A darab Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján jött létre, különleges színfoltja pedig, hogy élőben kíséri és játszik a Tokos Zenekar.
Másnap, augusztus 18-án 19 órától ifj. Vidnyánszky Attila első kolozsvári rendezését, a Rómeó és Júlia című előadást nézhetik meg a színház stúdiótermében, amelyet a rendező a 2020/2021-es évadban állított színpadra. Az előadást azóta is töretlen sikerrel, folyamatos telt házzal játssza a kolozsvári magyar színház.
A színészek parádés játéka pedig lenyűgöz, ahogy váltanak a groteszkről a lírába, a komédiából a drámába és fordítva. Egy hangsúllyal, tekintettel, gesztussal, mozdulattal képesek egész történeteket elmesélni. Kézdi Imola úgy affektál, mint a gazdag férfiak felesége szokott, és elhallgat, mint a leigázott asszonyok; Szűcs Ervin Capuletje azt hiszi, attól erős, mert parancsol; Albert Csilla csupa élet Dadusa időnként megsértődik és ellenállhatatlan. Váta Lóránd vérbeli komédiázása, Imre Éva vibráló Mercutioja, Farka Lóránd (Paris) színei, hangjai, Bodolai Balázs (Tybald) önteltsége, Bogdán Zsolt sunyi Lőrincz barátja, Gedő Zsolt (Benvolio) ezerszínű, -hangú játéka, Kiss Tamás (Rómeó) kamaszos bája, hiteles játéka, Román Eszter érzékeny őszintesége, mind telitalálat. Nemhiába híresek a kolozsvári színművészek, csak velük lehetett hitelesen színre vinni ezt a groteszk kortárs előadást
– írja az előadásról Simon Judit színházkritikus.
A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án a színház nagytermében a hosszú évek után Kolozsvárra visszatérő budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású produkciója, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltál által koreografált Csíksomlyói passió látható. A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet XVIII. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptáncalapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő. A Csíksomlyói passió főbb szerepeiben Berecz András, Tóth Auguszta, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Barta Ágnes, Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám, Farkas Dénes, Ács Eszter, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, valamint Szabó Sebestyén László látható.
A magyar napok záróeseményének idén is a főtéri nagyszínpad ad helyet, ahol a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című gálaestjét láthatják. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés határozata a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította. 2020-ban, a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között.
Ezzel az adósságtörlesztéssel tartozunk mind saját magunk, mind elcsatolt nemzettársaink felé. A nemes feladat szolgálatába pedig a szavakon túl a tetteket állítjuk, kulturális missziónkat és a zene univerzális, egyetemes nyelvét
– fogalmazott korábban a teátrum főigazgatója.
A műsorban a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek örökzöld dallamai csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistáinak – Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter – előadásában. A gálaesten közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara.
