„Nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen”

„Vadat űzni feljövének / Hős fiai szép Enéhnek: / Hunor s magyar, két dalia, / Két egytestvér, Ménrót fia.” Ekképpen veszi kezdetét a csodaszarvasról szóló rege Arany János Buda halála című eposzának hatodik énekében, amely Máriás Zsolt és Moravetz Levente, őseink történetét elmesélő, igencsak nagyszabásúnak és látványosnak ígérkező lovas rockoperája alapját adja.

A Moravetz Produkció 2003 óta foglalkozik történelmi alkotások színrevitelével, ahogy a mottójuk is szól: olyan művek ezek, amelyekhez közünk van. Először az Egri csillagokat dolgozták fel, amelyet azóta is, minden év augusztusának első hetében bemutatnak az egri várban – tudtuk meg a darab író-rendezőjétől, a Moravetz Produkció és a Pécsi Harmadik Színház tulajdonosától, Moravetz Leventétől. 2009-ben mutatták be a Zrínyi 1566 című rockmusicalt Szigetváron, amelyet szintén minden esztendőben játszanak a szigetvári kirohanás évfordulójához legközelebb eső hétvégén, és még az általános iskolai irodalomtankönyvekben is helyet kapott. A Fejedelem a Rákóczi-szabadságharc idejébe, a Sárkányszív pedig Nagy Lajos korába kalauzolja a nézőt. A sort még sokáig folytathatnánk, a rendező ezúttal azonban jóval régebbre nyúlt vissza, egészen a regélt történelmünk mítoszi idejébe.
A darab gerincét a csodaszarvasmonda Arany János-i feldolgozása adja, melynek során Hunor és Magor vitéz leventéik élén elindul vadászni, s a csodás vad nyomába eredve megérkezik az új hazába.

 A szarvas mint különleges állat, ahogy a turáni és a legtöbb eurázsiai népnél, az ősanyát és az életet adó Napot is jelképezi, előtérbe kerül ugyanakkor a jó és a rossz küzdelme, illetve kibontakozik a féltékenység, amely jellemzően emberi tulajdonság. Az előadás során újdonságként jelenik meg az úgynevezett pogányság és a kereszténység harca is. – Egy pogány népről beszélünk még, miközben már felsejlik az eljövendő kereszténység, amelyben a magyar nemzet kiválasztottá válik arra, hogy megálljon itt, Európa közepén és megvédje azt – fejtette ki lapunknak Moravetz Levente, aki abba is beavatott, hogy mindez hogyan jelenik meg a színpadi látványvilágon keresztül.
Az első felvonásban a fehér ló és a csodaszarvas külön párviadala balett formában lesz látható, később pedig lassanként kiszorul a korábbi, áldozati állat a színről, ahogy a magyarság életéből is. 

A „Dicső” MLSE lovas kaszkadőrei, a makói Forgatós Táncegyüttes, sőt mazsorettek is szerepelnek majd. 

Pécs Város Mazsorettegyüttese és Tánckara, az „időtlen fénytündérek” nem a történelmi kort, inkább napjaink szereplőit képviselik, akik jelenünkből tekintenek vissza a történetre és világítják meg a szereplőket, akikre éppen érdemes odafigyelni.
A rendező reméli, hogy minden néző megtalálja majd a saját üzenetét, azt, ami kifejezetten neki szól, és úgy hagyja el a helyszínt, hogy egy kicsivel a föld fölött lebeg, Széchenyi István szavaival azt mondva: „igen, nagyon nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen”. Moravetz Levente úgy véli, fontos megértenünk, hogy nem vagyunk alsóbb rendű nép. 

– Bátran mondhatom, hogy fél Európa azért tudott virágzani, fejlődni a reneszánsz idejében, azért tudott Leonardo, Michel­angelo – és még sorolhatnánk – alkotni, mert itt volt egy olyan nemzet, amely majdnem belepusztult abba, hogy visszatartsa a törököt 

– fogalmazott a rendező, aki szerint a múltunk tele van olyan momentumokkal, amelyekre méltán lehetünk büszkék.
A Csodaszarvas című darabot Orfűn mutatják be július 30-án. Írója és rendezője Moravetz Levente, akinek producertársa felesége, Moravetz-Somogyvári Andrea. A mű zeneszerzője Máriás Zsolt, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetője, aki korhű zenét álmodott meg, amelyben cselló, koboz, gitár, basszusgitár, valamint furulyák, brácsa, tekerőlant és hegedű is megszólal, a zenei motívumokat pedig kórus színesíti. A főszerepben a Jászai Mari-díjas Sasvári Sándor látható.

Borítókép: Moravetz Levente lovával (Forrás: Moravetz Produkció)