„Nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen”

„Vadat űzni feljövének / Hős fiai szép Enéhnek: / Hunor s magyar, két dalia, / Két egytestvér, Ménrót fia.” Ekképpen veszi kezdetét a csodaszarvasról szóló rege Arany János Buda halála című eposzának hatodik énekében, amely Máriás Zsolt és Moravetz Levente, őseink történetét elmesélő, igencsak nagyszabásúnak és látványosnak ígérkező lovas rockoperája alapját adja.

Pécs Város Mazsorettegyüttese és Tánckara, az „időtlen fénytündérek” nem a történelmi kort, inkább napjaink szereplőit képviselik, akik jelenünkből tekintenek vissza a történetre és világítják meg a szereplőket, akikre éppen érdemes odafigyelni.
A rendező reméli, hogy minden néző megtalálja majd a saját üzenetét, azt, ami kifejezetten neki szól, és úgy hagyja el a helyszínt, hogy egy kicsivel a föld fölött lebeg, Széchenyi István szavaival azt mondva: „igen, nagyon nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen”. Moravetz Levente úgy véli, fontos megértenünk, hogy nem vagyunk alsóbb rendű nép. 

– Bátran mondhatom, hogy fél Európa azért tudott virágzani, fejlődni a reneszánsz idejében, azért tudott Leonardo, Michel­angelo – és még sorolhatnánk – alkotni, mert itt volt egy olyan nemzet, amely majdnem belepusztult abba, hogy visszatartsa a törököt 

– fogalmazott a rendező, aki szerint a múltunk tele van olyan momentumokkal, amelyekre méltán lehetünk büszkék.
A Csodaszarvas című darabot Orfűn mutatják be július 30-án. Írója és rendezője Moravetz Levente, akinek producertársa felesége, Moravetz-Somogyvári Andrea. A mű zeneszerzője Máriás Zsolt, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetője, aki korhű zenét álmodott meg, amelyben cselló, koboz, gitár, basszusgitár, valamint furulyák, brácsa, tekerőlant és hegedű is megszólal, a zenei motívumokat pedig kórus színesíti. A főszerepben a Jászai Mari-díjas Sasvári Sándor látható.

Borítókép: Moravetz Levente lovával (Forrás: Moravetz Produkció)