Kicsit odébb Kádár Béla Fürdőző nő című képe. Egy festmény, amely távolról a XX. század elejének római iskoláját idézi, közelebbről meg éppen olyan, mintha apám ifjú korának történeteihez rajzolt volna illusztrációt a mester. Egy kép abból az időből, amikor nyári munka gyanánt cséplőtisztként szolgált valami csongrádi nagybirtokon. Húszéves sem volt, s a lányok sem lehettek sokkal idősebbek… Szőnyi Istvántól is olyan kép van itt, amely végtelenséget, időtlenséget sugall. 1936 körül festette, s azt a címet adta neki: Uzsonna. Kerti asztal, fehér nádfotel, árnyékot kereső társaság, meszelt falról visszaverődő délutáni napsütés… Bizonyára nemcsak kilencven esztendeje, de százkilencven vagy kilencszázkilencven éve is ugyanígy ült uzsonnához a délutáni szunyókálásból felébredt család.De akadnak itt modernebb alkotások is. Az egyik falon Vaszary János Víz alatti világa sejtelmes, titokzatos, riasztó, mégis veszélytelennek tűnő búvárkalandja, nem messze tőle Radák Eszter Hátrafelé gyere, mert orra esel című képe, amelyen békatalpat viselő gyermek lábait láthatjuk, s amelynek címét ezerszer kiáltottuk oda part felé evickélő gyermekünknek, odébb meg Bodolóczki Linda Monoszló felé félúton című képe, amiről ugyan nem jutna eszébe senkinek Pali bácsi monoszlói rizlingje, de a vonalak, kockák, bokorpacák mögül valahogy mégis kikandikál a Fenyves-hegy.
És persze meg kell itt emlékezni a minikiállítás sztárjáról, Egry József akvarelljéről, amelyet harmincmillió forintért vihet haza, aki mindenképpen otthonában akarja tudni a Balaton festőjének e remekét. (Mert persze a galériában minden megvásárolható.) A Két férfi Balatonon című kép, a jelzet szerint 1933-ban készült Badacsonyban, s mindazt tudja, amit az Egry-képek tudni szoktak: erős fények, visszafogott színek, elnagyolt alakok. Mintha a napból lépne elő a két alak. De hát mi mást is tehetne nyáron két férfi a Balatonnál? Nem folytatom. Pedig volna kedvem írni Derkovits Gyula két remekéről, Csók István bájos fürdőzőjéről, Fehér László döbbenetes festményeiről vagy Kernstok Károly Parton ülő nőjéről, de attól tartok, olyan hosszú lenne a cikk, hogy mire a végére jutnánk, vége lesz a nyárnak, s nekünk valódi élmények gyűjteménye helyett csak néhány örök nyarat idéző klasszikus festményünk marad.
A kiállítás augusztus 12-ig hétköznap 10-től 18 óráig megtekinthető a Virág Judit Galériában.
Vászonra feszített végtelen nyarak
Nyáron nem nézegetünk nyári fényképeket. A fotók emlékeket őriznek. És ki a csuda kíváncsi a tavalyi nyárra, amikor éppen fejest ugrik a Balaton vizébe, fagylaltot majszol a horvát tengerparton, kirándulócipőjéből rázza ki a kavicsot a Dunakanyar valamelyik ártéri erdejében? Viszont nyáron (is) nézegethetünk nyári festményeket. A festmények ugyanis nem az egyszervolt, hanem a mindig jelenvaló nyarat őrzik. Örök napsütés, felhőtlen ég, végtelen július mosolyog ránk az ilyen vásznakról.

Borítókép: Kádár Béla Fürdőző nő című festménye (Forrás: Virág Judit Galéria)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!