Akit a ló illata megérintett

Ha láttunk már ügetés közben a repüléshez hasonló mozgású, gyönyörű lovat, akkor találkoztunk izlandi lóval. Világszerte ismert alkalmazkodóképessége, strapabíró jelleme és a lovasokhoz való türelmes és barátságos hozzáállása. Egy történelmi lovassiker kapcsán jártunk Tatán, a Sjáli Izlandilovas Parkban, a Magyar Izlandilovas Egyesület székhelyén. Sajtótájékoztatón ismerhettük meg közelebbről a különleges izlandi lovakat, a Tatán elkezdett tenyésztési programjukat, valamint azt a másfél évtizedes utat, amelynek során a tatai egyesület révén Magyarország teljes jogú tagja lett a Nemzetközi Izlandilovas Szövetségnek.

Fotó: BACHPEKARYMATEQ

Augusztus 4. és 7. között a németországi Nöpkében rendezték meg az Izlandilovas Közép-Európa-bajnokságot, amelyen Magyarország először képviseltette magát. Az izlandi világszövetség tájékoztatása szerint mintegy százkilencvenen indultak a versenyen. Ők Ausztriából, Belgiumból, Olasz-, Magyar- és Németországból, Luxemburgból, Svájcból és Hollandiából érkeztek Nöpkébe.

A különböző sportszámok mellett igazi közösségi együttlét, találkozópont is egy-egy izlandilovas verseny. Erről a versenyről két éremmel tért haza Tatára a Magyar Izlandilovas Egyesület versenyzője, Magyarország első izlandilovasa, Kremmer Veronika. 

Két ló hátán versenyzett, T1 kategóriában Ísbjörn von Vindstaðirral ezüst-, T4 kategóriában Neptún von Vindstaðirral pedig bronzérmet szerzett. Dallos Gyula, a Kincsem nemzeti lovas program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, olimpikon, a magyar lovassport örökös bajnoka is részt vett a találkozón.

Amit Tatán az izlandi lovakkal Strau­binger Zoltán és csapata két év alatt elért, rendkívüli

– mondta a miniszteri biztos. Nemzetközileg is komoly elismerést vívtak ki. Példaértékű, hogy a magyar ember tud együtt dolgozni, együtt gondolkodni, a szívén át látni, beszélni és tenni. Tata város már az Esterházyak idejében letette a lótenyésztés és lovas kultúra alapjait. A mai napig büszkék lehetnek, mert Tatán és környékén számos kiváló lótenyésztő és lovas sportban jeleskedő él. Dallos Gyula kitért arra, miért fontos, hogy a XXI. században minél több ló legyen és minél többen csatlakozzanak ehhez a kultúrához.

Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló

– idézte Jókait az olimpikon. – Ebben a virtuális és liberális közegben, ahol a teremtett világot nem akarjuk elfogadni, nem akarunk tudomást venni az erejéről, értékeiről, a ló általi neveléssel tudjuk a fiatal generációt a természet világához visszavezetni.

Akit a ló illata megérint, az élete végéig társállattá választja a lovat. A Jóisten a magyart és a lovat jókedvében teremtette, és hogy kiteljesedjenek, egymáshoz rendelte őket.

Ezt látjuk az izlandi lovak vonatkozásában is, ahol Straubinger Zoltánék hihetetlen szakértelemmel és akarattal tudnak egy olyan állományt magukénak, amivel mindjárt az első világversenyen ezüst- és bronzérmet szereztek – tette hozzá. Arra a kérdésre, milyen jövőképet lát Magyarországon a lovas kultúrával kapcsolatban, Dallos Gyula határozottan válaszolt: 

– Gróf Széchenyi, a legnagyobb magyar leírta, hogy a Kárpát-medencénél jobb hely jó ló tenyésztésére és nevelésére nincs. Ezzel a lehetőségünkkel kell nekünk nagyon jól bánni. Tehát minél több olyan helyet kell kialakítani, amellyel a vidéki embereket helyzetbe tudjuk hozni.

Három ló eltart egy családot. Azt is tudnunk kell, hogy a vidék a társadalom lelkiismerete. Ha a vidék megtalálja a számítását, meg tud élni – hiszen a lóból, a lóért kell és lehet élni –, akkor az országnak ez csak a javára szolgál – mondta.

Úgy tartják, az izlandi ló alaptermészetét a kíváncsiság, kiegyensúlyozottság, intelligencia, nagy munkabírás és igénytelenség jellemzi. Története visszanyúlik a IX. századba, mikor a viking telepesek benépesítették Izland szigetét. A vikingek legjobb lovaikat hozták magukkal, különböző fajtákból – valószínű, hogy germán, skandináv és angol fajták keveredtek. Ezeknek a lovaknak az állományából származtak az izlandi lófajtát kialakító, kiváló minőségű tenyészállatok.

Izland elszigeteltsége miatt az izlandi a világ egyik legtisztább vérvonalú lófajtája. 1930-ban az izlandi parlament megtiltotta a lovak szigetre való behozatalát, azóta más fajták génjei nem keveredtek az állományba. Az évezredes izlandi elszigetelt létnek ­köszönhetően a lóállományt a jellegzetes kontinentális lóbetegségek nem érintették, így az immunitás sem alakult ki ezek ellen. Éppen ezért viszont Izlandra lovat tilos bevinni. Az a ló, amelyik elhagyja a szigetet, többé nem kerülhet vissza.

Straubinger Zoltán, a Magyar Izlandilovas Egyesület elnöke a találkozón ismertette az izlandi ló sajátosságait. Elmondta, hogy ez a ló a lépés, ügetés, vágta módon kívül még két különleges mozgást tud végezni (tölt és pace).

 A tölt az izlandi ló speciális négyütemű jármódja. A hátsó lábak mélyen a ló teste alá lépnek, és a súly nagy részét viszik, míg első lábait magasra emeli az állat. Töltben bármilyen sebességgel lehet lovagolni a lassútól a gyorsig, akár a vágtával is felveszi a versenyt. A flying pace egy kétütemű jármód, amikor a ló az azonos oldalon lévő első és hátsó lábait egyszerre mozdítja. A lovak ebben a jármódban is nagy sebesség elérésére képesek. Az izlandi lovak belovaglása a negyedik életévükben kezdődik. Eddig az időpontig a csikó a szabad legelőn tartózkodik az anyjával és a többi lóval.

Fotó: Bach Máté

Straubinger Zoltán bemutatta a helyszínt is, amiről azt kell tudni, hogy kizárólag izlandi lóhoz lett kialakítva a díjlovaspálya és a futtatópálya talaja. Az elnök elmondta, hogy a lassan másfél évtizedes múltra visszatekintő Tatai és Térségbeli Lovasélet-fejlesztő Egyesület 2019-ben vette fel a Magyar Izlandilovas Egyesület nevet, és vált országos szervezetté. 2020-ban vették fel őket, és így hazánkat a Nemzetközi Izlandilovas Szövetségbe teljes jogú tagként. Az így huszonkét tagúra bővült világszövetségnek tehát Magyarország is tagja lett. A teljes jogú tagsággal lehetőségük nyílik a magyar versenyzőknek arra, hogy hazánk színeiben induljanak nemzetközi FEIF-es versenyeken, sőt akár Magyarország is szervezhet izlandilovas-világbajnokságot.

A tatai egyesületen keresztül pedig a fajta szerelmesei elérhetik mindazt a tudást, amelyet a világszövetség összegyűjtött, és képezhetik, fejleszthetik magukat az izlandi lovak tenyésztése, tartása, nevelése terén.

A sportszakmai célok mellett sportdiplomáciai, turisztikai, gazdasági szempontból is jelentős a világszövetségi tagság. Ennek példája az Izlandilovas Közép-Euró­pa-bajnokságon megszervezett nemzetek estje, amelyen hazánk is bemutatkozott. Az eseményen a magyar gasztronómiát, kultúrát, valamint Tatát is bemutatták, ebben a város önkormányzata is segítette őket különböző kiadványokkal.

Az egyesület tervei között további világversenyek szerepelnek és egy különleges jégrevü, melynek segítségével szeretnék megismertetni Magyarországgal a jégen tökéletesen mozgó, öt jármódú izlandi lovakat. A magyarországi izlandi lovak népszerűsítésére pedig minden megyében egy-egy lovas udvart szeretnének kialakítani.

Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői az izlandi lovakkal (Fotó: Bach Máté)