Úgy tartják, az izlandi ló alaptermészetét a kíváncsiság, kiegyensúlyozottság, intelligencia, nagy munkabírás és igénytelenség jellemzi. Története visszanyúlik a IX. századba, mikor a viking telepesek benépesítették Izland szigetét. A vikingek legjobb lovaikat hozták magukkal, különböző fajtákból – valószínű, hogy germán, skandináv és angol fajták keveredtek. Ezeknek a lovaknak az állományából származtak az izlandi lófajtát kialakító, kiváló minőségű tenyészállatok.
Izland elszigeteltsége miatt az izlandi a világ egyik legtisztább vérvonalú lófajtája. 1930-ban az izlandi parlament megtiltotta a lovak szigetre való behozatalát, azóta más fajták génjei nem keveredtek az állományba. Az évezredes izlandi elszigetelt létnek köszönhetően a lóállományt a jellegzetes kontinentális lóbetegségek nem érintették, így az immunitás sem alakult ki ezek ellen. Éppen ezért viszont Izlandra lovat tilos bevinni. Az a ló, amelyik elhagyja a szigetet, többé nem kerülhet vissza.
Straubinger Zoltán, a Magyar Izlandilovas Egyesület elnöke a találkozón ismertette az izlandi ló sajátosságait. Elmondta, hogy ez a ló a lépés, ügetés, vágta módon kívül még két különleges mozgást tud végezni (tölt és pace).
A tölt az izlandi ló speciális négyütemű jármódja. A hátsó lábak mélyen a ló teste alá lépnek, és a súly nagy részét viszik, míg első lábait magasra emeli az állat. Töltben bármilyen sebességgel lehet lovagolni a lassútól a gyorsig, akár a vágtával is felveszi a versenyt. A flying pace egy kétütemű jármód, amikor a ló az azonos oldalon lévő első és hátsó lábait egyszerre mozdítja. A lovak ebben a jármódban is nagy sebesség elérésére képesek. Az izlandi lovak belovaglása a negyedik életévükben kezdődik. Eddig az időpontig a csikó a szabad legelőn tartózkodik az anyjával és a többi lóval.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!