Az első ismert Via Lucist, Giovanni Dragoni volt szalézi tanítvány fafaragását 1994 húsvétján áldották meg a Bosco Szent János-bazilikában, Colle Don Boscón. Dragoni fémből is elkészítette a stációkat a San Callisto katakombákhoz vezető régi római út mentén.
A Via Lucist a Szentszék a 2000. jubileumi Szentév alkalmával ismerte el hivatalosan.
Ezt követően 2002-ben A népi jámborság és liturgia direktóriumának kihirdetésekor ,,Feltámadás útja, Fény útja, Via lucis” néven méltatták.
Az ájtatossági gyakorlatot számos hívő közösség átvette és folytatja mind a mai napig. P. Ábrahám Béla SDB, a magyarországi szaléziak korábbi tartományfőnöke már az 1990-es években bevezette az ifjúsági lelkigyakorlatba az örömúti elmélkedést. Most ezeket a gondolatokat osztja meg a Via Lucis kereszténységre gyakorolt hatásával kapcsolatban:
A stációk fontos üzenetet közvetítenek a ma élő keresztényeknek: a Megváltónak ne szomorú követői, hanem tanításának örömteli hirdetői legyünk. Hagyjuk, hogy a föltámadás öröme, fénye, reménye átvilágítsa az életünket, kapcsolatainkat és mindennapi tevékenységeinket.
Örömútjárást több helyszínen is szerveztek már a nagyvilágban: Burgos, Vivar del Cid (Spanyolország), Santa Fe (Argentína), Seaford (Anglia), Makaó (Kína) és Cebu (Fülöp-szigetek) adtak otthont eddig ilyen eseménynek. Idén nyáron az olasz Via Lucis 2022 két hetes út fiatalok bevonásával 14 olasz városon keresztül vitte Krisztus föltámadásának örömhírét.
Épített vagy templomban kihelyezett Via Lucis stációkkal egyelőre kevés helyen találkozhatunk, ebből kettő hazánkban lelhető fel: Pamplona (Spanyolország), Fatima (Portugália) és Róma (Olaszország) mellett Dunaszentmiklós és Péliföldszentkereszt büszkélkedhet vele.
Megtekinthető továbbá egy hasonló grafikai alkotás a káposztásmegyeri Szentháromság plébánián.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!