A Magyar Patrióták Közössége kiemelten fontosnak tartja a magyar történelem sorsfordító, ellenben elfeledett helyszíneinek visszahelyezését a nemzeti emlékezetbe. Hetzmann Róbert, az egyesület elnöke és a Királyfeszt főszervezője emlékeztetett: a reformkorban még a Rákosmező számított a legfontosabb történelmi emlékhelynek.
– Ez volt ugyanis a magyar függetlenség szimbolikus mezeje – magyarázta, hozzáfűzve: a hely a XX. században a teljes feledés homályába borult. Körülbelül a felét beépítették, s bár a Rákosi-rezsim panel lakótelepet tervezett ide, megmaradt családi házas övezetnek. Központja, a Királydomb, a nemzeti emlékhely szinte érintetlenül maradt az elmúlt ötszáz évben.
A Rákosmező megőrzése, nemzeti emlékhellyé nyilvánítása érdekében 2020-ban mozgalmat indítottak a Patrióták. Figyelemfelhívó kisfilmet forgattak, sajtókampányt indítottak, amelyre a kormány is reagált, tekintettel arra is, hogy az első szabad választások harmincadik évfordulójára készült az ország.
– A polgári kabinet a népképviseleti kormányzás előképét az 1848-as áprilisi törvényekig vezette vissza, Petőfiék pedig a rákosmezei országgyűlésekig, a népképviselet csírái a magyar alkotmánytörténetben ugyancsak ide vezetnek – foglalta össze a Patrióták elnöke, aki kifejtette: az Árpád-ház kihalásával megszűnt a szakrális királyság, a megerősödő nemességben felébredt az igény a kormányzásban való részvételre. Az uralkodó rászorult, hogy az akkortájt kialakuló rendekkel egyetértésben irányítsa az országot.
A XV. században pedig valóságos Forum Hungarorummá vált a Rákosmező, ahol eldőlt az ország sorsa
– mesélte Hetzmann Róbert.
2020. december 23-án a parlamentben jelen lévő képviselők mindegyike igennel szavazott a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvénymódosításra.
– Ekkor mi, Patrióták nagy dologra vállalkoztunk, hogy az emlékhelyet visszahozzuk a köztudatba.
A közösség oktatási segédanyagnak használható ismeretterjesztő animációs kisfilmet készített, vándorkiállítást rendezett, Nemzeti emlékhely születik című kiadványukban ismertették a hely történetét, a mostani, II. Királyfesztre pedig kötetet jelentettek meg Rákosmező és a Királydomb története címmel.
– Tevékenységünk tavaly az első fesztivállal ért a csúcsára, ahol megelevenedett a középkor, méghozzá családbarát módon – számolt be a közelmúltról az egyesület elnöke, majd kifejtette: a családok kikapcsolódását kötötték össze az ismeretterjesztéssel és a történelmi hagyományok felfedezésével.
Most hétvégén is vívókarámmal, íjászattal, bajvívással, állatsimogatóval, népi iparművészeti vásárral, középkori játszótérrel, hangszerbemutatóval várják a kicsiket és a nagyokat. A Maszk Bábszínház, a Hollóének Hungarica, a Tabulatúra és a Számadó zenekar mellett idén újdonság lesz az előadósátor, ahol Pataki Tamás Hazatért Hungária című munkáját, Bán Mór A Hunyadiak című történelmi filmsorozatot, illetve a Rákosmező és a Királydomb története című köteteket mutatják be. Mindennap délután három órakor a hagyományőrzők megválasztják Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójának a rekonstruált királyi sátor előtt.
Az első országos gyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idején tartották. Az ő uralkodása alatt kezdték ezt a területet az ország közepének nevezni. Rákos mezején választották királlyá Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást. Háború idején a hadak gyülekezőhelye szintén itt volt. 1514-ben innen indult az eredetileg a török ellen fegyverbe hívott, Dózsa György-féle keresztes had, majd ugyanitt ülésezett a parasztlázadás megtorlásáról az országgyűlés. Az utolsó rákosmezei országgyűlést 1540-ben tartották, történetének végére a török hódoltság tett pontot.
Borítókép: Megelevenedő középkor (Fotó: Facebook)
