időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo
A közösségek közös történetekből születnek, vallja az alkotó

Készül a Csodaszarvas-szobor

Rácz András
2022.09.08. 06:20 2022.09.08. 08:08
Készül a Csodaszarvas-szobor

Hamarosan új szoborral gyarapodhat Budapest. A tervek szerint a közeljövőben égbe szökellő, aranyszínű Csodaszarvas áll majd az egykori Postapalota kertjében. A nyilvánosságra került koncepcióterv így fogalmaz: „legfontosabb ősi totemünk, amely állatalakban jelenik meg, hasonlóan a turulmadárhoz. A magyar mitológia legismertebb alakja, … földi és égi szféra összekötője, az egység szimbóluma, irányt mutat a nemzetnek.” A lenyűgöző alkotásról a szobrászt, Szőke Gábor Miklóst faggattuk.

– A vadászati világkiállításon felállított agancskaput az ősi totemekhez hasonlította, Oroszországban ugyancsak nemzeti jelképet, egy medveszobrot alkotott, most ismét egy totemállatot készít. Miért fontosak a totemek? Mit fejeznek ki? Mit adnak nekünk?
– Az emberiség első szobra egy oroszlánfigura volt. Egy totemállat volt, több mint egy állatábrázolás. A művészet a túlélés eszközét jelentette, hitet adott és közösséget hozott létre. Később ezek adaptálódtak a változó korhoz, de a jelentőségük nem csökkent. 

A Lionman 32 ezer éves, ugyanazzal a szándékkal készült, mint a modern kor totemállatai. A jelenkor emberének ugyanolyan belső lelki igénye van, mint az emberiség kezdetén, sőt talán a mai embernek sokkal nehezebb harmóniára találni, mert távol került a természettől, ezáltal önmagától.

– Több szarvasszobra áll szerte a világban. Miért találja érdekesnek, művészi megformálásra méltónak a szarvast?

– A legtávolabbra innen Nyizsnyij Novgorodban van egy szarvasszobrom. Nagyon izgalmas állatnak találom, sok kultúrában jelkép, harmó­niát és erőt sugárzó állat. Az agancsát, amely minden évben lehullik, az életfához hasonlították. A Csodaszarvas agancsának kilenc ága van, ahogy az életfának is kilenc szintje. A Csodaszarvas nemcsak a bőség és a természet jelképe, hanem egy közös történetünk. A közösségek pedig közös történetek által születnek, nem véletlenül választotta a magyar Pénzmúzeum is a szimbólumának.

– A Csodaszarvasról azt írja, hogy „a magyarok lélekvezető állata”. Munkái során merít ebből a magyar tradícióból?
– Egy olyan jelkép lett kiválasztva a Pénzmúzeum szimbólumának, ami nem megosztja, hanem közelebb hozza az embereket, hiszen ezen nevelkedtünk fel, Arany Jánoson keresztül mindannyian ismerjük, szeretjük. 

A szobor megtervezésekor régi ábrázolásokat kutattam, több évezred emlékeit tanulmányoztam. Ugyanannyira inspirált a zöldhalompusztai lelet, mint a magyar art deco ábrázolások. A szobor megfogalmazásában vannak is népművészeti és művészettörténeti áthallások.

– A Facebookon közzétett képein látszik, hogy monumentális alkotás készül. A dokumentációban azt olvastam, a talapzatként megjelenő bronz szikla 9,6 méter hosszú és 6,5 méter magas, a rajta álló Csodaszarvas-szobor pedig 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú lesz. Hogy halad a munka? Mikorra lesz kész a Csodaszarvas?
– Két éve intenzíven dolgozom csapatommal a szobron, idén már a munkák végéhez érünk. Azóta sok minden történt a világban, Covid, háború stb., ezért különösen bízom benne, hogy a szobrom emlékezteti majd az arra járó gyerekeket és felnőtteket, hogy felelevenítsük közös történetünket.

Borítókép: a műalkotás (Forrás: Facebook)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.