Németh Zsolt utalt a könyv témájának fájdalmas aktualitására is, hiszen a szomszédunkban dúl az orosz–ukrán háború. Kiemelte, hogy
megkerülhetetlen ma az orosz politikához, kultúrához való viszonyulás.
Mi, magyarok azt hittük 1990-ben, hogy leváltunk erről a világról, azt hittük, minket ez már nem érinthet, de hát nem ez a helyzet.
Keresztény hívő reformátusként azt mondanám az oroszokról, hogy olyanok, mint a passió, ami brutális és szakrális egyszerre.
– jelentette ki.
Ezek egyidejű jelenléte ezen könyv lapjain nagyon plasztikusan jelenik meg, pont úgy, mint a mostani háborúban, melyben hátborzongató események történnek. Koestler és Holitscher egymás mellé helyezését szenzációsnak ítélte a kötetben. A Potemkin-féle út kapcsán megemlítette, Márai Sándor fogalmazott úgy az 1920-as években, miszerint
Moszkva a világ Pekingje, az elzárt titokzatos város, amelyről mindenki hazudik.
A kapitalista és a bolsevik sajtó vállvetve. „Vajon most Oroszországnak a dosztojevszkiji arca, vagy a KGB-s arca fog érvényesülni?” – tette fel a költői kérdést az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, majd hozzátette, hogy az oroszok megismerése fontos feladat, és ebben nagy segítség a nemrég megjelent könyv. – Ez a kötet nemcsak arról a tíz-húsz évről szól, mint amit az alcím sugall, hanem az oroszok és a világ kapcsolatáról. A lengyelek nagyon ismerik az oroszokat, nekünk is komoly indokunk van arra, hogy a korábbinál lényegesen mélyebb szinten értsük meg őket – zárta mondandóját.
Gyarmati György professzor kifejtette, hogy Katalin és Nagy Péter óta nem lehetett a Nyugatnak nem viszonyulni Oroszországhoz,
Szentpétervár felépítését követően a nyugati országok is komoly érdeklődést kezdtek mutatni az oroszok felé.
A professzor telitalálatnak minősítette, hogy a szerző összehozta ebben a témában Illyés Gyulát és Nagy Lajost, sőt a könyv első felében tizennégy írót szedett össze, majd a második felében egymásra reflektáltatja őket, ezzel egyfajta orosz klubot létrehozva, amelyben pozitív és negatív élmények egyszerre elevenednek fel. A műfajok is keverednek, szociológia, kultúrpolitika, kulturális antropológia, szinte minden jelen van. A professzor véleménye szerint Magyarországon ilyen színes spektrumú könyv még nem jelent meg a témáról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!