A tiszai kérész ismertebb a dunai társánál, hiszen a Dunán negyven évig nem jelentkeztek ezek a tűnékeny rovarok. Csak 2012 óta figyelhető meg újra a kérészek násztánca a Dunakanyarban, miután a bécsi szennyvíztisztító üzemet modernizálták. Idén korábban, látványosan indult a rajzás.
Az élőhelyen kívül a dunavirág és tiszavirág több vonásban eltér. A dunavirág fejlődése rövidebb, a kifejlett kérész kisebb és fehér. Azonos azonban a látványos rajzás: a lárvák felúsznak a vízfelszínre, vedlenek, és szárnyas rovarrá változnak, párzanak, majd a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, lerakják petéiket a vízbe, és elpusztulnak.
A Dunavirág ünnep a Dunakanyar természeti és kulturális értékeit teszi elérhetővé. A programok közül csak a Vízi tanösvény kenutúrára kell regisztrálni, mely Szávoszt-Vass Dániel geográfus-hidrológus és Selmeczi Kovács Ádám természetfotós vezetésével indul.
A parton gyerekprogramok várják a kicsiket, akik akár a helytörténeti sétába is bekapcsolódhatnak szüleikkel. A Dunakanyarkult szerkesztője, Fábián Erika rendszeresen vezet kultúrsétát a Dunakanyarban. Az ünnepi séta témája: Villák és építészeik – Ybl Miklós, Schmahl Henrik és Griegl Kálmán. Az első Ybl-munkatárs, aki Verőcén tervezett, Schmahl Henrik lehetett, akit 1887-ben egy pesti gyáros bízott meg villája munkálataira, amely egy régebbi épület átépítését jelentette. Schmahl kőművesként kezdte, Ybl fedezte fel, és taníttatta építésznek. Ybl Miklósnak köszönhető Verőce jellegzetes támfalrendszere. Az építész 1889-ben egy közeli munkatarsának, Sturm Ferencnek tervezett nyaralót, és a kerthez egy támfalat a verőcei Duna-partra. A támfal olyan népszerűvé vált a helyi villatulajdonosok körében, hogy néhány éven belül szinte az egész parthosszban megépült a ma is látható támfalrendszer. Griegl Kálmán 1906-ban vásárolta meg az akkori Nógrádverőcén az Árpád út 74. alatti házat, melynek homlokzata, ólomüveg ablaka, kerti szobrai ma is gyönyörűek. 1921-ben a mellette lévő kisebb parasztházat alakította át magának. 1936-ban Griegl tervezte Verőce nagyobb méretű kápolnáját is, melynek üvegablakait Róth Miksa készítette, aki a Zeneakadémián is vele dolgozott.
A művelődési házban többször vetítik Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirágrejtély című filmjét, mely annak ered nyomába, hogy mi lehet az a titokzatos jel, amely egyszerre indítja be többmilliónyi kérész kirepülését az esti órákban. Kriska György hidrobiológus (ELTE, MTA) előadást is tart a helyszínen. Potyó Imre természetfotós előadása is hallható lesz, akinek Dunavirágzás a természetfotós objektívén keresztül címmel kiállítása is nyílik.
A közvetlenebb ökológiai vonalat Soltész Zoltán (Ökológiai Kutatóközpont) előadása képviseli Mit irtunk mi? Szúnyogok és dunavirágok címmel. A hajók világába pedig Sevcsik András előadása vezet be. A zsűritagok – Győrffy Ákos, Makáry Sebestyén, Végh Attila – megválasztják majd a dunavirágzás poétáját is az előre beküldött versek szerzői közül.
Este Őri-Kiss Botond játszik zongorán, és ez már a ráhangolódás lesz a dunavirág-megfigyelésre. A rajzás 19.30-tól várható, a közönség a Duna-parton akár pléden heverészve, beszélgetve vagy elcsendesedve szemlélheti a kérészek rövid és pompás életét.
Borítókép: a rovar (Fotó: Ripost)
